Cillei Borbála
magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense / From Wikipedia, the free encyclopedia
Cillei Borbála[3] (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense. Luxemburgi Zsigmond második felesége, Cillei Hermann horvát-szlavón bán leánya.
Ez a szócikk a cillei grófnőről, Luxemburgi Zsigmond második feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Borbála magyar királyné (egyértelműsítő lap). |
Cillei Borbála | |
Borbála magyar királyné Cillei Barbara | |
Cillei Borbála portréja[2] | |
Ragadványneve | Német Messalina |
Magyarország királynéja | |
Cillei Borbála | |
Uralkodási ideje | |
1405. december 6. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Székesfehérvár 1405. december 6. |
Elődje | Durazzói Margit |
Utódja | Luxemburgi Erzsébet |
Csehország királynéja | |
Barbora Cellská | |
Uralkodási ideje | |
1419. augusztus 16. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Prága 1437. február 11. |
Elődje | Bajor Zsófia |
Utódja | Luxemburgi Erzsébet |
Német királyné | |
Barbara von Cilli | |
Uralkodási ideje | |
1410. szeptember 20. – 1437. december 9. | |
Koronázása | Aachen 1414. november 8. |
Elődje | Nürnbergi Erzsébet |
Utódja | Luxemburgi Erzsébet |
Német-római császárné | |
Barbara von Cilli | |
Uralkodási ideje | |
1433. május 31. – 1437. december 9. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Pomerániai Erzsébet |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Cillei család |
Született | 1392 Celje |
Elhunyt | 1451. július 11. (59 évesen) Mělník, Csehország |
Nyughelye | Prága |
Édesapja | Cillei Hermann (1360 körül–1435) |
Édesanyja | Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül) |
Testvére(i) | |
Házastársa | Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) |
Gyermekei | Erzsébet (1409–1442) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei Borbála témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A köztudatban Borbála általában bűnös asszonyként szerepel, és a királynéról hagyományosan elítélő kép maradt fent. Ez elsősorban a róla és családjáról szóló rosszindulatú pletykáknak tudható be. Jörg Konrad Hoensch német történész Borbála királynét felmenti a vádak alól, és az egész házasságtörési históriát lényegében koncepciós pernek tartja a királyné ellen koholt vádak alapján, amelyeknek semmilyen alapjuk sem volt.[4] Mályusz Elemér meg sem említi az esetet. Valójában ő és rokonai hibáikkal és erényeikkel együtt semmiben sem különböztek a velük egy szinten álló korabeli családoktól. Mindenesetre a királlyal elhitették, hogy felesége megcsalja, és emiatt rövid időre 1419-ben száműzte magától. Később azonban visszafogadta, de a magyar rendek soha nem bocsátottak meg neki. A kegyvesztettség oka abban is kereshető, hogy a Hunyadiak és a Habsburgok mind a Cillei család régi ellenségei voltak, így nekik érdekükben állt a királyné hűtlenségéről szóló pletykák terjesztése. Fiai nem születtek, egyetlen gyermeke, Luxemburgi Erzsébet azonban magyar királyné lett.
Ő és családja is számos birtok felett rendelkezett, ezért kölcsöneivel magát az eladósodott Zsigmond királyt is tudták segíteni, és emiatt, egyfajta viszonzásképpen, Cillei Hermann és fia, Frigyes is tagja lehetett a Sárkány Lovagrendnek. Férje halála után előbb Lengyelországba ment, majd Csehországban telepedett le, és ott élt haláláig.