magyar festőművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Chiovini Ferenc (Besenyszög, 1899. november 16. – Budapest, 1981. december 9.) Munkácsy Mihály-díjas érdemes művész, magyar festőművész.
Chiovini Ferenc | |
Született | 1899. november 16. Besenyszög |
Elhunyt | 1981. december 9. (82 évesen) Szolnok |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Chiovini Márta |
Foglalkozása | festőművész |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1966) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az olasz származású Chiovini család sarja volt, családtagjai között sok művész található. A festő nagyapja, Chiovini (Egri) Antal Egerben volt hadbíró százados és 1848-as forradalmár. Chiovini Ferenc nagyapja később innen az Alföldre, Besenyszögre menekült az osztrák megtorlás elől családjával. Chiovini Ferencet itt érik első vizuális élményei: a szikes legelőkön az izzó nyári napon tikkadtan pihenő gulya, az esőtlen nyarakon könnyen kipattanó tüzek, amiket örömmel örökített meg már kamaszkorában is. Családja 1914-ben átköltözött Tiszapüspökibe. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1917 májusában az olasz frontra került, vázlatfüzetében megörökítette a katonaélet mindennapjait. 1924-től a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán olyan neves tanárai voltak, mint Balló Ede, vagy Rudnay Gyula. Nyaranta Vágó Pál − főiskolások részére szervezett − művésztelepén dolgozott Jászapátiban. 1925-ben szülőfalujában tűz pusztított, melyet festményen ábrázolt, ezen munkájával 1926-tól tagságot, majt 1936 törzstagságot nyert a Szolnoki művésztelepre. Az 1930-as években olajfesték helyett temperát használt alkotásaihoz. 1935–36-ban a Római Magyar Akadémia (Accademia d’Ungheria) végzett tanulmányokat mint ösztöndíjas; az itt készült műveit III. Viktor Emánuel olasz király is megtekintette. Ferruccio Ferrazzi mestertől freskófestést is tanul a Római Királyi Szépművészeti Akadémia freskófestészeti tanfolyamán, aki elismerően nyilatkozott róla.[1]
A második világháború viharai alatt elhagyni kényszerült Szolnokot és 1944-ben Tiszapüspökiből költözött vissza a kifosztott művésztelepre. 1945-ben a Művésztelep újjáépítési munkáinak ellenőrzésére és irányítására létrehozott háromtagú Építés és Közmunkaügyi Igazgatóság főfelügyelője lett,[2] melynek tagjaként a második világháborúban jelentős károkat szenvedett Művésztelep helyreállításán dolgozott.[3]
A festészet mellett foglalkoztatta a közélet, alapító tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület alapító tagja volt[3], de az irodalom és festészet kapcsolatáról és gyakorta vitatkozott Móricz Zsigmonddal, mondván "az írók csak magyarázni tudják a festészetet, jó vagy rossz megközelítéssel, de érdemben leírni nem...".[2]
Egészen élete végéig járt Besenyszög és Szolnok határába, ahol farostlemezre készítette el impresszóit, melyekből töltekezett a műtermében festett nagyméretű képek készítéséhez. Ebben az időszakban stílusa letisztult, gyakran monumentálissá vált.
1981-ben hunyt el, sírja a szolnoki temetőben van.
Festészete elsősorban az Alföldhöz kapcsolódik, mindemellett egyházi vonalon is jelentőset alkotott. Virtuóz rajztudásával, sajátos szerkesztőkészséggel, a plein air eszközeivel az "ősi Alföld monumentalitását" festette. Festményeit realizmus, mély, tüzes, élénk színek, erős színellentétek, egyre expresszívebbé váló kifejezésmód jellemzik. Festményeinek tárgya az alföldi ember élete, a munka, az utazás, lakodalmak, vásárok, ünnepek. Figurális festészete mellett, tájképein ménesek, gulyák, vörös naplementék, országutak, lovaskompozíciók, szolnoki részletek, jelennek meg.
Műtermében több alkalommal fordultak meg japán galéria tulajdonosok és vitték tokiói kiállításra képeit.
Freskófestészetéből ki kell emelni, hogy 1932-ben felkérést kapott a jászszentandrási Szent Kerest felmagasztalása templom freskóinak megfestésére, melyhez a már tapasztalt freskófestő Aba-Novák Vilmost kérte fel társául.[2] A szolnoki Újvárosi Temetői Szentlélek templom freskóit a művész, az ornamentikát pedig felesége, Wegling Irén festőművésznő tervezte. További freskóit találhatjuk Békésszentandráson (1939) a Szent András plébániatemplomban és Cegléden (1956) a Szent Kereszt Felmagasztalása templomban.[2]
A művészről szülővárosában Besenyszögön utat (1986), iskolát (1996), parkot (1999, Hadházy Gergely Chiovini mellszoborával), neveztek el. 2007-ben Balogh Zoltán polgármester felavatta a Chiovini Emlékszobát, egy állandó kiállítással. Besenyszög város őrzi emlékét rendszeres kiállításokkal, városi programokkal. Chiovini Ferenc születésének 120. évfordulója alkalmából 2019 november 22-én a besenyszögi Wesniczky Antal Művelődési Házban, amin bejelentették a Chiovini Szövetség megalakulását, melynek célja a művész munkásságának, szellemi hagytékának ápolása és terjesztése. Szolnokon 1996-ban nyílt meg a nevével fémjelzett Chiovini Galéria és 2017-ben Szolnokon utcát is neveztek el róla.
Hagyatékát lánya Chiovini Márta gondozta 2023-ban bekövetkezett haláláig, majd dédunokája dr. Hatvani István vette át az örökség ápolását.
Számos kiállítás mellett (lásd Kiállítások fejezet alább), 2023-ban útnak indította a család a Chiovini125 rendezvénysorozatot, melynek első eseménye volt a szolnoki Szigligeti Színházban az Öreg színész portréja (Pajor Gyurka) leleplezése, amit még Chiovini Márta ajándékozott a színháznak [4][5][6]. 2024-ben a jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galériával közösen fotópályázatot indítottak Chiovini Ferenc freskói magyarországi templomokban címmel[4].
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.