Cetingrad
falu és község Horvátországban, Károlyváros megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
falu és község Horvátországban, Károlyváros megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Cetingrad falu és község Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag 36 falu tartozik hozzá.
Cetingrad | |
Cetingrad látképe Cetin várából | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Károlyváros |
Község | Cetingrad |
Jogállás | falu |
Polgármester | Milan Gašparin |
Irányítószám | 47222 |
Körzethívószám | (+385) 047 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1491 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 235 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 09′ 38″, k. h. 15° 44′ 12″ | |
Cetingrad weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetingrad témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cetingrad Károlyvárostól 40 km-re délkeletre Horvátország középső részén, a Kordun területén, a középkori Cetin várának romjai közelében fekszik. Szomszédos községek: Slunj, Rakovica, Topuszka, Vojnić és Velika Kladuša Bosznia-Hercegovinában.
A mai Cetingrad helyén a középkorban egy Vrčkovići nevű település állt, melynek Nagyboldogasszony templomát már 1082-en említik. A török hódítás végéig uráról Kekics bégről a Kekić Selo, majd később felszabadítójáról a Valić Selo nevet is viselte. Mai nevét melyet Cetin váráról kapott alig száz éve, 1910-óta használják.
A település története szorosan kötődik a közeli Cetin várához. A vár keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de valószínűleg már a római korban erőd állt a helyén. Cetin fénykorát a középkorban élte, amikor ferences kolostor és néhány templom is állt itt. Ebben az időben a birtokosa az ország történetében is nagy szerepet játszott Frangepán család volt. A várat még 1392-ben a család vegliai ágához tartozó Frangepán János kapta Zsigmond királytól annak fejében, hogy segítséget nyújt a Novigrad várában raboskodó Mária királynő kiszabadításában. A család 1449-es birtokmegosztásakor, Cetin Frangepán Miklós legidősebb fiáé, Györgyé lett. Ettől kezdve a családnak ez az ága Cetinieknek nevezte magát. A cetini ág 1542-ben Frangepán János halálával halt ki. 1527. január 1-jén a mohácsi vereség után a horvát nemesség Cetin várában gyűlt össze és választotta meg Habsburg Ferdinándot az ország királyává. Ezt az oklevelet, amely a horvát történelem egyik legfontosabb dokumentuma ma Bécsben az osztrák állami levéltárban őrzik.
A következő időszakban Cetin környéke fokozatosan katonai határőrvidékké vált, ütközőpontként a török és a Habsburg Birodalom között. Ezekben az években többször is megtámadta a török, többször feldúlták, 1536-ban és 1584-ben el is foglalták és újra kijavították. 1596-ban a romos erősséget teljesen elhagyták, majd 1638-ban a megmaradt falakat is felrobbantották. A vidék teljesen elnéptelenedett. Cetin 1670-től hosszú időre török uralom alá került, ekkor a várat lényegében újjáépítették és megerősítették. Közben a császári sereg ostrommal többször is visszafoglalta. 1739-ben Mehmed boszniai pasa a várat újra kijavíttatta és újra megerősítette. Csak 1790-ben foglalta vissza Walisch császári generális, akinek a tiszteletére a falut is elnevezték. 1809-ben újra elfoglalta a török. 1813-ban és 1834-ben is ostromolta a császári sereg. Még 1849-ben is épült itt egy laktanya. A vidék katonai helyzetét csak a 19. század közepére sikerült megszilárdítani. A 19. század második felében a lakosság a várat már csak kőbányának használta. Birtokosai átköltöztek a vártól északra alapított Cetingrádba.
A településnek 1857-ben 596, 1910-ben 568 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. A 19–20. század folyamán Cetingrad környéke gyéren lakott terület volt és ez a gazdasági fejlődésnek nem nagyon kedvezett. A második világháború is csak pusztulást és halált hozott erre a vidékre. A titói időszakban is mellőzték a települést, lakói egyre nagyobb számban vándoroltak ki Amerikába, Ausztráliába és Európa országaiba. 1991-ben a jugoszláv hadsereg a helyi szerbek segítségével elfoglalta és szinte teljesen lerombolta a települést. A Nagyboldogasszony plébániatemplomot október 5-én és november 4-én gránát találatok érték és teljesen leégett. Maradványait december 1-jén a szerbek felrobbantották. A község területén összesen mintegy hétszáz házat tettek a földdel egyenlővé. 1992 és 1995 között a lakosság száműzetésben élt. 1995-ben a jugoszláv hadsereg a közelben lőtt le egy ENSZ helikoptert. A szerencsétlenségben életét vesztette Bosznia-Hercegovina külügyminisztere Irfan Ljubijankić is. Cetingrádot 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelet keretében szabadította fel a horvát hadsereg. A honvédő háború után a lakosság visszaköltözhetett házaiba és száma újra növekedni kezdett. A községnek 2001-ben 2746 lakosa volt közülük 76,66% horvát, 9,8% bosnyák, 5,28% szerb nemzetiségű. A településnek 2011-ben 325, a községnek összesen 2027 lakosa volt.
A környék fő gazdasági termelését a mezőgazdaság adja, ezen belül különösen a szarvasmarha tenyésztés és az ebből adódó tejtermelés és sajtkészítés. A lakosság megélhetését ezen kívül a fakitermelés és faipar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a vendéglátóipar adja. A szép környezet, a kiterjedt erdők kedveznek a turizmus fejlődősének is.
Frangepán János Cetina birtokosa 1493-ban esett el a korbavai csatában. Fia Frangepán Ferenc kalocsai érsek lett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.