![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/19/Z72_Pilisv%25C3%25B6r%25C3%25B6sv%25C3%25A1r.jpg/640px-Z72_Pilisv%25C3%25B6r%25C3%25B6sv%25C3%25A1r.jpg&w=640&q=50)
Budapest–Esztergom-vasútvonal
vasútvonal / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest,Aquincum és Pilisvörösvár,valamint Őrhegy A és B elágazás között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal. A Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse között, a Solymári-völgyben és a Dorogi-medencében kanyargó vasútvonalon – a legmagasabban fekvő szakaszon – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút.
A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Esztergom és Dorog voltak.[1] A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A vonal felújítása és átépítése 2012. május és 2015. augusztus között zajlott. 2018 áprilisában a korszerű villamos motorvonatok forgalomba állításával fejeződött be.