Bosznia-Hercegovina
állam Délkelet-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, 20 km-es partszakaszon az Adriai-tenger, a többi oldalról Horvátország határolja.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bosznia-Hercegovina | |||
Bosna i Hercegovina Босна и Херцеговина | |||
| |||
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Intermeco | |||
Fővárosa | Szarajevó | ||
é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 25′43.866666666667, 18.416666666667 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnökség elnökei |
| ||
Nemzetközi főképviselő | Christian Schmidt | ||
Miniszterelnök | Borjana Krišto | ||
Hivatalos nyelv | szerbhorvát, azaz bosnyák, szerb, horvát | ||
Jugoszláviától | 1992. március 1. | ||
Függetlenség elismerése | 1992. április 5. | ||
EU-csatlakozás | tagjelölt | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 3 816 459 fő (2022)[1] | ||
Rangsorban | 130 | ||
Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
GDP | 2008 (becslés) | ||
Összes | $24,47 milliárd (n/a) | ||
Egy főre jutó | $7 568,80 (N/A) PPP: $19 840 | ||
HDI (2011) | 0,733[2] (74.[2]) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 51 129 km² | ||
Rangsorban | 128 | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | bosnyák konvertibilis márka (BAM ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | BIH | ||
Hívószám | 387 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .ba | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina témájú médiaállományokat. | |||
|
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek feszültek. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-hercegovinai Föderációból (Federacija Bosne i Hercegovine/Федерација Босне и Херцеговине – elterjedtebb nevén bosnyák-horvát föderáció), amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból (Република Српска / Republika Srpska). (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll). Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő (High Representative; magyarul főmegbízottnak is fordítják) kezében összpontosul.
2022-től az Európai Unió tagjelöltje.[3]