Borsodnádasd
magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
| Borsodnádasd | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kovács Attila (független)[1] | ||
| Jegyző | Burkovics Róbert | ||
| Irányítószám | 3671, 3672 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2808 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 113,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″ | |||
 Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Borsodnádasd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodnádasd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen, a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál.
Megközelítése
Legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, mely a belterületének jelentős részén végighúzódik. A tőle keletre fekvő közeli településekkel a 2507-es út köti össze, illetve a déli határánál indul Bekölce felé a 25 105-ös számú mellékút is.
A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.
Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Borsodnádasd és Bánréve között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873 márciusában (Bánrévétől Ózdig 1872 novemberében) átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Bánréve–Ózd–Nádasd-iparvasút.[3] Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.
A községet is érintették a rendszerváltást követően a borsodi térséget sújtó nehézipari válság következményei. Az 1864-ben alapitott lemezgyár 1991-ben zárt be. Azóta néhány kisebb cég maradt munkaadóként.[4] A település 2001-től városi rangot visel.
Polgármesterei
- 1990–1994: Sárváry Tamás (független)[5]
- 1994–1998: Sárváry Tamás (MSZP)[6]
- 1998–2002: Sárváry Tamás (MSZP-VSZSZ-SZDSZ)[7]
- 2002–2006: Sárváry Tamás (MSZP)[8]
- 2006–2010: Papp Anna (független)[9]
- 2010–2014: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[10]
- 2014–2019: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[11]
- 2019–2024: Kormos Krisztián (Fidesz–KDNP)[12]
- 2024– : Kovács Attila (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 3279 | 3240 | 3079 | 3037 | 2860 | 2852 | 2808 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású[13] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,7%, görögkatolikus 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (27,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 2,4% református, 0,8% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 22,7% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[15]
Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.
A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.
- Helytörténeti gyűjtemény
- Római katolikus, klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
- Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült, Wälder Gyula alkotása. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
- Hősi Emlékmű
- evangélikus templom. 1934-ben épült.
- Borsodnádasdi tavak (Alsó- és Felső-tó)
- Kilátó
- Óbükk Látogató és Élményközpont
- 1870. március 20-án dr. Kubinyi Pál, nőgyógyász-főorvos;
- 1886. február 5-én Büchler József politikus;
- 1889. május 2-án Gazda Géza Kossuth-díjas mérnök, sztahanovista, a Gazda-mozgalom névadója;
- 1941. február 27-én Szucsányi András egyszeres magyar válogatott labdarúgó, az Ózdi Kohász, a Diósgyőri VTK és az MTK játékosa.
- Örkény István Hír című egyperces novellájának a Borsodnádasd északkeleti részén fekvő Borsodbánya a színhelye, egyetlen szereplője pedig egy ott dolgozó vájár, utóbbi minden bizonnyal kitalált személy.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
