Bogyarét

	Bogyarét (Bodzianske Lúky)
	A katolikus templom
	; Bogyarét zászlaja
	; Bogyarét zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Polgármester	Aradi Mónika
Irányítószám	946 14 (pošta Zemianska Olča)
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	KN
Testvérvárosok	Lista Sárosd
	Népesség
Teljes népesség	191 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	109 m
Terület	5,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 53′ 14″, k. h. 17° 53′ 51″
	Bogyarét weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyarét témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bogyarét (szlovákul Bodzianske Lúky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Gyors adatok

Bezárás

Gútától 12 km-re délnyugatra fekszik. A falu az Alsó-Csallóköz jellegzetes tanyavilágának része, lakosságának nagy része szétszórt tanyákon él, a mai faluközpont csak az 1965-ös árvíz után alakult ki. A Gútát Ekeccsel (9 km) összekötő országúton közelíthető meg. Nemesócsa 10 km-es úton érhető el.

A község területe 5,17 km², ezzel a harmadik legkisebb területű község a járásban. Nyugatról Lakszakállas, északról Gúta, keletről Nemesócsa és rövid szakaszon Keszegfalva, délről Bogya községekkel határos. Északi határát a Császta alkotja.

2020
2022
2023
2024

Bogyaréten egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván, amelyben 2020-ban 3 fiókát számoltak össze.^[2]

A Bogyához tartozó rétek első írásos említése 1387-ből származik. A környező mocsárból kiemelkedő nádas, füves területen egykor vadászó-halászó emberek laktak. Bogyarét egyike volt a csallóközi falvakhoz tartozó réteknek. Az első állandó épületek a 18. század végén épültek. A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének köszönhette, aki az 1880-as évek végén saját telkén templomot emeltetett és 1875-től negyven éven át tanította ingyen a falu gyerekeit. A falut többször sújtotta árvíz is, de lakói mindig visszaköltöztek. Komárom vármegye monográfiájában Vende Aladár Bogya tárgyalásánál említi Bogyarétet is: Ide tartozik (....) a bogyai rét, a hol eddig 44 ház és 1897-ben kápolna épült.^[3] 1914-1915-ben épült fel a bogyaréti iskola.

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve Bogya részeként a Komáromi járáshoz (1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz) tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1952-ben mezőgazdasági szövetkezet létesült itt, mely 1975-re már 750 hektáron gazdálkodott, ekkor egyesítették a lakszakállasi és gelléri EFSz-szel.^[4] 1959-ben vezették be a villamosságot Bogyaréten. 1965-ben súlyos károkat okozott a dunai árvíz, a falu lakosságát Koltára telepítették. Az árvíz utáni helyreállítás során alakult ki a zártabb településszerkezet, 1970-re készült el az új iskola épülete.

Az árvíz után felgyorsult az elköltözés Bogyarétről, mivel az akkori államhatalom nem engedélyezte a tanyák újraépítését, majd később a központosítás miatt nem adtak ki itt építkezési engedélyt. Különösen sokan költöztek Lakszakállasra, ahol "bogyaréti utcák" alakultak ki.^[5]

Bogyarét 1990-ben szakadt el Bogyától és alakult önálló községgé. Önállósulásával Bogya területének 45%-át elveszítette. Alapiskoláját 1992-ben szüntették meg.

A község népessége 1991 óta folyamatosan csökken, 20 év alatt lakosságának csaknem egynegyedét elveszítette. A Komáromi járás 3. legkisebb népességű községe.

1991-ben 265 lakosából 249 magyar (94%) és 16 szlovák volt.

2001-ben 223 lakosából 212 magyar (95,1%) és 11 szlovák volt.

2011-ben 203 lakosából 186 magyar (91,6%), 14 szlovák és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6] Lakosságának 82%-a római katolikus vallású volt (166 fő), 11%-a (22 fő) pedig református.

2021-ben 191 lakosából 161 (+6) magyar, 18 (+3) szlovák, 1 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

A Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot 1930-ban építették a Vermes Vince által 1889-ben emelt kápolnából.^[8] 1998-ban felújították.
Vermes Vince mellszobra a községi hivatal melletti parkban áll.
Az egykori iskola falán 2006 decemberében avatták fel Szénássy Árpád komáromi mérnöknek, a község díszpolgárának emléktábláját.
a temetőben található Vermes Vince síremléke, az első világháború áldozatainak emléktáblája a katolikus templom falán, a második világháború áldozatainak emlékműve (Bogyarét mellett a szomszédos "rétek" háborús halottainak névsorával) és az 1911-ben állított temetői nagykereszt.

A községi képviselőtestület 4 tagú, a polgármester Aradi Mónika (Magyar Közösség Pártja) 2010 óta (korábban Kucsera Imre).

Klór Károly (1937-1990) - bogyaréti tanító, népművelő, szobrász, 1969-től élt és tanított a faluban. Emléktábláját 2010-ben avatták fel.^[9]
Vermes Vince (1847-1939) - tanító, a templom és az iskola építtetője, Bogyaréten élt és a helyi temetőben nyugszik. A közösségért végzett tevékenysége elismeréséül 1933-ban pápai kitüntetésben részesült.