(1951–) magyar közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, országgyűlési képviselő, az MNB volt elnöke From Wikipedia, the free encyclopedia
Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951. július 28. –) közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990–1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Bod Péter Ákos | |
Griechisch Tamás felvétele | |
A Magyar Köztársaság 1. ipari és kereskedelmi minisztere | |
Hivatali idő 1990. május 23. – 1991. december 9. | |
Előd | Horváth Ferenc (ipari miniszter), Beck Tamás (kereskedelmi miniszter) |
Utód | Szabó Iván |
A Magyar Nemzeti Bank 17. elnöke | |
Hivatali idő 1991. december 9. – 1994. december 14. | |
Előd | Surányi György |
Utód | Surányi György |
Született | 1951. július 28. (73 éves) Szigetvár |
Párt | Magyar Demokrata Fórum |
Házastársa | Monostori Katalin (1974-2006) Szőnyi Léda (2008–) |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Budapesti Corvinus Egyetem (–1975) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bod Péter Ákos témájú médiaállományokat. |
Gyermekkorát Miskolcon töltötte, szülei pedagógusok voltak, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanítottak. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben beiratkozott a budapesti MKKE-re, 1975-ben diplomázott az Általános Karon. 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett, 1986-ban kandidált, 2014 óta a tudományok doktora (DSc, MTA). A Miskolci Egyetemen habilitált.[1][2]
1975–1990 az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott.
1989-ben részt vett az 1990-es választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum (MDF) gazdasági programjának kialakításában és képviselte a pártot a Nemzeti Kerekasztal munkájában. Az 1990-es országgyűlési választásokon az MDF Veszprém vármegyei listáján szerzett mandátumot.
Az Antall József vezette kormányban 1990 áprilisától 1991 decemberéig ipari és kereskedelmi miniszter volt, a tárgyalásokon való részvételével sikerült elhárítani a „taxisblokád” néven ismert belpolitikai válságot, amely a benzinárak emelkedését követte. 1991-ben kinevezték az MNB elnökévé (ekkor lemondott képviselői mandátumáról), amelyről 1994 végén a Horn Gyula vezette szocialista kormány nyomására lemondott. Helye elődjének, Surányi Györgynek az újbóli kinevezéséig, illetve a „Bokros-csomag” néven ismert megszorítások bejelentéséig betöltetlen maradt.
1995 januárjától 1997 végéig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja volt Londonban,[3] ahol Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország gazdasági érdekeit képviselte. 1996-ban az Antall-kormány több tagjával együtt átlépett a Magyar Demokrata Néppártba, amelyből 2001-ben kilépett.
Ezt követően nem vállalt politikai főszerepet, de tanácsaival, írásaival a magyar jobboldal pártjainak közelében maradt: Orbán Viktor első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként működött közre, később pedig az MDF külső gazdaságpolitikai tanácsadója lett. Gyakran bírálta az MSZP-SZDSZ kormányok költségvetési politikáját. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.
1998–2000 között a Veszprémi Egyetem kutatóprofesszora, 1998–2010 között a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára 2000-től a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Egyik felmenője Bod Péter, erdélyi református lelkész, egyház- és irodalomtörténész.
1974-ben vette feleségül Monostori Katalint, Zsófia nevű lányuk 1977-ben született. 2006-ban elváltak. 2008-ban újraházasodott, felesége Szőnyi Léda. Két gyermekük született, Péter (2009) és Márton (2011).[4]
Teljes publikációs listája az MTMT adatbázisában.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.