Bob Balaban
From Wikipedia, the free encyclopedia
Robert Elmer Balaban (Chicago, 1945. augusztus 16. –) BAFTA-díjas amerikai színész, filmrendező, forgatókönyvíró és producer.
Bob Balaban | |
Született | 1945. augusztus 16. (78 éves)[1][2][3][4][5] Chicago[6] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Lynn Grossman (1977–) |
Gyermekei | két gyermek |
Szülei | Elmer Balaban |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Színészi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Aktív évek | 1965– |
Díjai | |
BAFTA-díjak | |
Legjobb brit film Gosford Park (2002) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bob Balaban témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
2002-ben a Gosford Park producereként Oscar-díjra jelölték és a film többi készítőjével együtt a kiemelkedő brit filmnek járó BAFTA-díjat is átvehette. Filmrendezései közé tartozik A barátom a halálom (1993), valamint a Bernard és Doris (2006) és a Georgia O’Keeffe (2009) című tévéfilmek – utóbbi két filmjével három Primetime Emmy-jelölést szerzett.
Színészként szerepelt Christopher Guest Guffmanre várva (1996), Nem kutya (2000), Egy húron (2003) és Oscar – vágy (2006) című vígjátékaiban. Wes Anderson öt rendezésében tűnt fel: Holdfény királyság (2012), A Grand Budapest Hotel (2014), Kutyák szigete (2018), A Francia Kiadás (2021) és Asteroid City (2023).
Játszott még a Harmadik típusú találkozások (1977), a Változó állapotok (1980) és a 2010 – A kapcsolat éve (1984) című sci-fi filmekben, továbbá az Agyament Harry (1997) és a Capote (2005) című filmekben is.