város Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Berching város Németországban, Bajorországban.
| Berching | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Pfalz | ||
| Járás | Neumarkt in der Oberpfalz | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ludwig Eisenreich CSU | ||
| Irányítószám | 92334 | ||
| Körzethívószám | 08462 | ||
| Rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9044 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 68,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 385 m | ||
| Terület | 131,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 11° 26′ 22″ | |||
 Berching
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Neumarkt in der Oberpfalz térképén | |||
| Berching weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berching témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Neumarkt in der Oberpfalztól délre fekvő település.
Berchingnek 46 része letezik:
A település legrégebbi nyomai az újkőkorig érnek vissza (Kr. e. 5000), a hallstatti kultúra és La Tène-kultúra nyomait éppúgy megtalálni, mint egy késő kelta település maradványait, valamint egy egykori germán temetőt Kr. u. 2. századból.
Első említése mint „Pirihinga“ III. Károly római császár oklevelében található 883-ból. A név 6-8. századi bajor letelepülőkre enged következtetni. A település még 912 előtt az eichstätti püspökök kezére került, az ő uralkodásuk alatt fejlődött Berching hamarosan jelentős hivatali központtá. 1296-ban említik 'Berchinget először mint oppidum (megerősített település) és csak néhány évtizeddel később (1314) már mint civitas (város). Wilhelm von Reichenau (1464–1496) püspök idején újították fel a védműveit és építették ki a városfalat kiegészítve 13 toronnyal és négy kapuval, amelyek akkori formájában máig fennmaradtak. Már 1245 előtt megkapta a piactartási jogot. Két nagy templom, számos tekintélyes polgári ház tanúskodik a város gazdagságáról. Név szerint a Rettenkofer és a Rumpf családok, akik a borkereskedelemben gazdagodtak meg és akik a 17. és 18. században városuk nagyvonalú mecénásainak bizonyultak.
Majdnem 900 évig voltak az eichstätti püspökök a város urai, de 1802-03 napóleoni háborúkat követő szekularizáció véget vetett uralmuknak. A város ez után rövid ideig a Salzburgi Választófejedelemséghez tartozott, majd 1806-ban Bajorországhoz került. A bajor államapparátus átvette a közigazgatást, és ezzel Berching elvesztette eddigi pozícióját. Csak többéves kitartó utánajárással tudott a városi tanács 1822-ben végre újra állandó jószágpiacot tartani, majd 1842-től gabonapiacot. A Lajos–Duna–Majna-csatorna megépülése 1846-ban, majd a helyi érdekeltségű Neumarkt–Berching–Beilngries vasútvonal 1888-ban (megszűnt 1987-ben) hozzásegítették ugyan a várost a fejlődéshez, de a hivatalok illetve bármiféle központi szervezetek teljes hiánya hosszú távon pangáshoz vezetett. 1902–03-ban épült egy alapítványi kórház.
Az 1970-es években 19 község olvadt be Berchingbe az 1971-80-as bajorországi közigazgatási reform során. Az utóbbi évtizedekben felújították a belvárost, épült egy öregek otthona (Assisi Szent Ferenc), az egykori ferences kolostort átépítették ifjúsági központtá (Pettenkofer-Haus), felújították a városházát, felépült az Europahalle, kibővítették a város belterületét és létrehoztak egy ipari parkot Erasbach városrészben. Az utóbbi évtizedben épült egy uszoda (Berle) valamint egy geriátriai rehabilitációs Klinika (Helios) valamint egy szakközépiskola (Realschule Berching).
_01.jpg)
