Balatonszepezd
magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Balatonszepezd község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
| Balatonszepezd | |||
 | |||
| Balatonszepezd római katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Biró Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8252 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 450 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 51′ 06″, k. h. 17° 39′ 32″ | |||
 Balatonszepezd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Balatonszepezd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszepezd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Balaton északi partján, Zánka és Révfülöp között fekszik Balatonfüredtől 24 km-re. Autóval a 71-es főúton közelíthető meg. Vasúti megállói a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalonː Balatonszepezd megállóhely és Szepezdfürdő megállóhely. A település három részre tagolódik: középen van a tulajdonképpeni falu, amelyet a helyiek Balatonszepezdnek hívnak, tőle nyugatra Szepezdfürdő, keletre pedig a Viriusztelepnek nevezett nyaralótelep, amelynek 1913 és 1961 között szintén volt saját vasúti megállóhelye (1959-ig Viriustelep, utána Balatonszepezd felső néven).[3][4]
A község Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Legrégibb írásos említése 1164-ből maradt fenn, Zepuzd alakban.[5] Eredetileg zalai várföld és királyi udvarnokföld volt.[6] A 12. század közepén az Atyusz nemzetségnek voltak itt földjei.[6][7] Katolikus templomát a 13. században építették román stílusban.[8] Ekkoriban részben királyi udvarnokok lakták a települést, akiknek a földjét IV. László király 1276-ban Rátóti Roland bánnak adományozta. A veszprémi püspökségnek és a somogyvári bencés apátságnak is voltak itt birtokai, s a 14. századtól a Rátótiak (Gyulafiak) mellett helyi nemeseknek is.[7][8]
A törökök pusztításai miatt, akik 1548-ban felégették, egy időre elnéptelenedett a település.[6] A 18. század közepén német telepesek költöztek a községbe,[8] amelyről Vályi András 1799-ben mint Szepesd német faluról ír.[9] Első fürdőtelepét a 19-20. század fordulóján hozta létre Virius Vince a saját birtokán, melyet később Viriustelepnek (vagy Viriusztelepnek) neveztek el.[8][10]
Polgármesterei
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Bolláné Iván Katalin | független[11] | |
| 1994–1998 | független[12] | ||
| 1998–2001 | független[13] | hivataláról lemondott | |
| 2001–2002 | Márton József | független[14] | |
| 2002–2006 | független[15] | ||
| 2006–2010 | független[16] | ||
| 2010–2014 | független[17] | ||
| 2014–2019 | Dr. Sebestyén László Imre | független[18] | |
| 2019–2020 | Dr. Bocskov Petrov Jordán | független[19] | a képviselő-testület feloszlatta magát[20] |
| 2020–2024 | Biró Imre | független[21] | időközi választás 2020. október 18-án |
| 2024– | független[1] | ||
A 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választáson nem lehetett polgármestert választani, mert a posztra egyetlen lakos sem jelöltette magát.[22] A megismételt polgármester-választást 2019. december 8-án tartották meg, ezen az őszi választás ellenpólusaként nagyon sok (14) polgármester-jelölt indult. Négy jelöltre egyáltalán nem érkezett szavazat, további két-két főre 1-1 illetve 2-2 választó szavazott. A végső győztes (aki egyébként a kecskeméti bolgár nemzetiségi önkormányzat tagja is volt[23][24]) a szavazatok valamivel több mint egyharmadával nyerte el a polgármesteri tisztséget.[19]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 393 | 369 | 368 | 436 | 398 | 451 | 450 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 11,4%, evangélikus 3,2%, felekezeten kívüli 10,9% (25,2% nem nyilatkozott).[25]
2022-ben a lakosság 81,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 7,3% református, 2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 9,5% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[26]
- Római katolikus temploma a Balatonon viharba került halászok fogadalmi templomaként épült a 13. században; ez a környék egyetlen fogadalmi temploma.[8] Első említése 1288-ból maradt fenn, amikor Szent András nevére szentelték.[7] Ma Szent István király nevét viseli.[27] 1774-ben már erősen romos állapotban volt. Mai formáját 1888-ban nyerte el, amikor népies barokk stílusban újjáépítették. Jelentős része azonban ma is középkori eredetű.[7]
- Református templomát a 18. század végén építették későbarokk stílusban.[8][28]
- Evangélikus templomát 1800 körül építették későbarokk stílusban.[8][29]
- Szepezdfürdőn a Sebestyén-kastélyt Sebestyén Gyula néprajztudós 1906-ban építtette tudor-stílusban. Az épületet 1946-ban államosították, ezt követően hosszú ideig a várpalotai bányák üdülőjeként szolgált. Az 1990-es években egy olasz üzletember tulajdonába került, aki a fiáról Sir David kastélynak nevezte el, felújíttatta, és kastélyszállót nyitott benne.[30][31][32] Érdekessége, hogy éttermének falán vadászjeleneteket ábrázoló freskók vannak.
- A Pogánykő székely rovásokkal teleírt homokkőszikla, amelyet az évtizedekig a településen élő Sebestyén Gyula emlékére állítottak 1963-ban.[8][33][34]
- Virius Vince emlékoszlopát 1935-ben emelték a település keleti részén. 1988-ban felújították. Virius Vince (Topolya, 1847. július 20. – Balatonszepezd, 1918. június 19.) a falu melletti erdőterületen szőlőt telepített, és konyakgyárat hozott létre, kialakította a később Viriustelepként ismertté vált fürdőtelepet, amelyhez saját költségén hajókikötőt (1912) és vasúti megállót (1913) is létesített, ami jelentősen hozzájárult a település fürdőéletének fellendüléséhez.[4][10][35]
- Gulyás Lajos református lelkésznek, az 1956-os forradalom utáni megtorlások áldozatának emlékoszlopa az evangélikus templom mellett áll.[8]
- A Néprajzi Gyűjtemények Háza 2004 nyarán nyílt meg a római katolikus templom mellett.[8]
Nevezetességek
Református templom 
Evangélikus templom,
előtérben Gulyás Lajos emlékoszlopa
Sir David kastély 
Pogánykő
- Részben Balatonszepezden játszódik Györe Balázs Halottak apja című novellája.[36]
- Petőcz András A születésnap című regénye ugyancsak részben a településen játszódik.[37]
- A Munkaügyek című komikus televíziós sorozat egyik visszatérő motívuma a "Szepezdi Köztisztviselő Találkozó". A korábbi epizódokban csak említés szintjén bukkant fel olykor ez a képzelt rendezvény, de a III. évad 8. epizódja (Műkedvelő előadás) kifejezetten a munkaügyeseknek e találkozóra való felkészüléséről, és az ottani fellépésükről szólt.[38]
- Balatonszepezd a címe a Pál Utcai Fiúk zenekar egyik számának.[39]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
