(1922–1996) magyar nyelvész, egyetemi docens From Wikipedia, the free encyclopedia
Bakos Ferenc (Budapest, 1922. január 17. – 1996. szeptember 1.) nyelvész, egyetemi docens, a nyelvtudományok nagydoktora.
Bakos Ferenc | |
Bakos Ferenc arcképe a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
Született | 1922. január 17. Budapest |
Elhunyt | 1996. szeptember 1. (74 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1945–1950) |
Kitüntetései | Akadémiai Díj (1985) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakos Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területe: Általános nyelvészet (jelentéstan). Lexikográfia. Magyar-román nyelvi kapcsolatok. Francia nyelvtörténet.
1945 és 1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1947–1948-ban a bukaresti egyetemen tanult, 1950-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Nyelvtudományi kandidátusi disszertációját 1960-ban védte meg, 1961-ben egyetemi docensi kinevezést kapott a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 1957–1967. január 31-ig oktatott francia nyelvészetet[2] a Koltay-Kastner Jenő professzor által vezetett Román Filológiai Intézetben. 1950 és 1954 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének segédmunkatársa volt, 1967-ben ide tért vissza a szegedi egyetemről tudományos főmunkatársnak, a címzetes docensi címet megtartotta, majd 1975-ben nagydoktori fokozatot ért el.
Tanulmányúton rövidebb ideig Franciaországban (1960) járt, s több alkalommal Romániában. Legismertebb műve az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, amely számos bővített kiadást ért meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.