Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége
Presidency of the Council of the European Union
A Tanács logója Az Unió zászlaja
Jelenleg betölti Magyarország 2024. július 1. – december 31.
Adatok
Ország	Európai Unió
Első	Belgium
Rezidencia	Brüsszel, Belgium
Kijelölő	Rotáció az az Európai Unió tagállamai között
Hivatali idő	6 hónap
Weboldal	Hivatalos weboldal
Hivatal kezdete	1958
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyar elnökségek

A 2011-es magyar elnökség

Bővebben: Magyar EU-elnökség (2011)

Magyarországnak először a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2010 első felében Spanyolország, második felében Belgium látta el,^[1] majd a magyar elnökség^[2] következett 2011. január 1-jétől június 30-ig.

Magyarországtól – a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti lengyel–dán–ciprusi Elnöki Trojka első tagjaként – Lengyelország vette át a soros elnökség „stafétáját”, melyet 2012. január 1-jétől hat hónapra Dánia vitt tovább. A dánok az Európai Unió történetének egyik legnehezebb időszakában töltötték be a soros elnöki tisztet és a problémák különösen súlyos részét a kerek tíz éve épp ugyanezen a napon, 2002. január 1-jén 12 európai ország hivatalos fizetőeszközévé vált euró és eurózóna, átfogóbban az unió pénzügyi gondjai jelentik.

A 2024-es magyar elnökség

Magyarországnak másodszor a 2023. július 1. és 2024. december 31. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2023 második felében Spanyolország, 2024 első felében Belgium látta el, majd a magyar elnökség 2024. július 1-jétől december 31-ig.

A soros elnökség funkciói

A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés^[3] elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.

A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője („az EU külügyminisztere”),^[4] jelenleg Josep Borrell. A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl. Például ha Magyarország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi témában ülésező Tanács elnöke a magyar környezetvédelmi miniszter lesz.

Az Európai Tanács üléseit, amely nem összetévesztendő az Európai Unió Tanácsával, hiszen két különböző intézményről van szó, pedig az Európai Tanács állandó elnöke, jelenleg Charles Michel vezeti.

Az elnöki tisztet kezdetben az országok saját nyelvükön írt ábécérendjének sorrendjében töltötték be a tagállamok. Ennek hátránya az volt, hogy mindig ugyanazokra az államokra jutott a nyári és karácsonyi szüneteket is magába foglaló, „rövidebb” elnökség. 1993 januárjától, a 10. elnökségi ciklusban felcserélték az éves elnökségpárokat, így Dánia (Danmark) megelőzte Belgiumot (Belgique), Görögország (Ellász) Németországot (Deutschland) stb. A ciklus végén eltérő kört állapítottak meg, oly módon, hogy valamennyi elnökségi trojkában részt vegyen egy nagy állam.^[5]

2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztásáról 2020-ig, a táblázat szerint. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. (E hármas csoportokat szokásosan Trojkának vagy Triónak nevezik.) Az Európai Alkotmány tervezetének^[6] sikertelen elfogadtatása után elfogadott lisszaboni szerződés a soros elnökség intézményében alacsonyabb szinten is jelentős változtatásokat hozott, különösen a kül- és biztonságpolitika területén. Itt a munkacsoportok vezetését ezentúl a 2010 folyamán létrejövő Európai Külügyi Szolgálat^[7] munkatársai veszik át.

Az elnöki periódusok listája

Az elnöki periódusokat 2020 első félévéig a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról szóló 2007/5/EK, Euratom tanácsi határozat tartalmazza.^[8] Ez a jogszabály nem tér ki Horvátországra, tehát elképzelhető, hogy egy leendő horvát elnökség beiktatása érdekében módosulni fog.

Az alábbi táblázat az eddigi (és a tervezett jövőbeli), az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országokat sorolja fel, a külügyminiszterekkel együtt, akik az Általános Ügyek Tanácsának elnökét adták. Az 1974-től formális üléseket tartó Európai Tanács elnöke korábban az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. 2009. december 1-jén életbe lépett lisszaboni szerződés létrehozta az Európai Tanács állandó elnöki posztját, így annak már nincs köze az elnökséget aktuálisan ellátó országhoz.

Időszak		Trió	Ország	Az Európai Tanács elnöke (1958-2009) A soros államfő vagy kormányfő (2009-től)	Az Általános Ügyek Tanácsának elnöke (a soros külügyminiszter)	Weboldal	Fő szócikk
1958	jan.–jún.		Belgium	Achille Van Acker, június 26-tól Gaston Eyskens	Victor Larock
	júl.–dec.		NSZK	Konrad Adenauer	Heinrich von Brentano
1959	jan.–jún.		Franciaország	Charles de Gaulle, január 8-tól Michel Debré	Maurice Couve de Murville
	júl.–dec.		Olaszország	Antonio Segni	Giuseppe Pella
1960	jan.–jún.		Luxemburg	Pierre Werner	Eugène Schaus
	júl.–dec.		Hollandia	Jan de Quay	Joseph Luns
1961	jan.–jún.		Belgium	Gaston Eyskens, április 25-től Théo Lefèvre	Paul-Henri Spaak
	júl.–dec.		NSZK	Konrad Adenauer	Gerhard Schröder
1962	jan.–jún.		Franciaország	Michel Debré, április 14-től Georges Pompidou	Maurice Couve de Murville
	júl.–dec.		Olaszország	Amintore Fanfani	Emilio Colombo
1963	jan.–jún.		Luxemburg	Pierre Werner	Eugène Schaus
	júl.–dec.		Hollandia	Jan de Quay, július 24-től Victor Marijnen	Joseph Luns
1964	jan.–jún.		Belgium	Théo Lefèvre	Hendrik Fayat
	júl.–dec.		NSZK	Ludwig Erhard	Gerhard Schröder
1965	jan.–jún.		Franciaország	Georges Pompidou	Maurice Couve de Murville
	júl.–dec.		Olaszország	Aldo Moro	Amintore Fanfani
1966	jan.–jún.		Luxemburg	Pierre Werner	Pierre Werner
	júl.–dec.		Hollandia	Jo Cals, november 22-től Jelle Zijlstra	Barend Biesheuvel
1967	jan.–jún.		Belgium	Paul Vanden Boeynants	Renaat Van Elslande
	júl.–dec.		NSZK	Kurt Georg Kiesinger	Willy Brandt
1968	jan.–jún.		Franciaország	Georges Pompidou	Maurice Couve de Murville
	júl.–dec.		Olaszország	Giovanni Leone, december 12-től Mariano Rumor	Giuseppe Medici
1969	jan.–jún.		Luxemburg	Pierre Werner	Pierre Grégoire
	júl.–dec.		Hollandia	Piet de Jong	Joseph Luns
1970	jan.–jún.		Belgium	Gaston Eyskens	Pierre Harmel
	júl.–dec.		NSZK	Willy Brandt	Walter Scheel
1971	jan.–jún.		Franciaország	Jacques Chaban-Delmas	Maurice Schumann
	júl.–dec.		Olaszország	Emilio Colombo	Aldo Moro
1972	jan.–jún.		Luxemburg	Pierre Werner	Gaston Thorn
	júl.–dec.		Hollandia	Barend Biesheuvel	Norbert Schmelzer
1973	jan.–jún.		Belgium	Gaston Eyskens, január 26-tól Edmond Leburton	Pierre Harmel
	júl.–dec.		Dánia	Anker Jørgensen, december 19-től Poul Hartling	Ivar Nørgaard
1974	jan.–jún.		NSZK	Willy Brandt, május 7-16 között Walter Scheel, május 26-tól Helmut Schmidt	Walter Scheel
	júl.–dec.		Franciaország	Jacques Chirac	Jean Sauvagnargues
1975	jan.–jún.		Írország	Liam Cosgrave	Garret FitzGerald
	júl.–dec.		Olaszország	Aldo Moro	Mariano Rumor
1976	jan.–jún.		Luxemburg	Gaston Thorn	Gaston Thorn
	júl.–dec.		Hollandia	Joop den Uyl	Max van der Stoel
1977	jan.–jún.		Egyesült Királyság	James Callaghan	Anthony Crosland, majd David Owen
	júl.–dec.		Belgium	Leo Tindemans	Henri Simonet
1978	jan.–jún.		Dánia	Anker Jørgensen	Knud Børge Andersen
	júl.–dec.		NSZK	Helmut Schmidt	Hans-Dietrich Genscher
1979	jan.–jún.		Franciaország	Valéry Giscard d’Estaing	Jean François-Poncet
	júl.–dec.		Írország	Jack Lynch, december 11-től Charles Haughey	Michael O'Kennedy
1980	jan.–jún.		Olaszország	Francesco Cossiga	Attilio Ruffini
	júl.–dec.		Luxemburg	Pierre Werner	Colette Flesch
1981	jan.–jún.		Hollandia	Dries van Agt	Chris van der Klaauw
	júl.–dec.		Egyesült Királyság	Margaret Thatcher	Peter Carington
1982	jan.–jún.		Belgium	Wilfried Martens	Leo Tindemans
	júl.–dec.		Dánia	Anker Jørgensen, szeptember 10-től Poul Schlüter	Uffe Ellemann-Jensen
1983	jan.–jún.		NSZK	Helmut Kohl	Hans-Dietrich Genscher
	júl.–dec.		Görögország	Andreasz Papandréu	Grigórisz Várfisz
1984	jan.–jún.		Franciaország	François Mitterrand	Roland Dumas
	júl.–dec.		Írország	Garret FitzGerald	Peter Barry
1985	jan.–jún.		Olaszország	Bettino Craxi	Giulio Andreotti
	júl.–dec.		Luxemburg	Jacques Santer	Jacques Poos
1986	jan.–jún.		Hollandia	Ruud Lubbers	Hans van den Broek
	júl.–dec.		Egyesült Királyság	Margaret Thatcher	Geoffrey Howe
1987	jan.–jún.		Belgium	Wilfried Martens	Leo Tindemans
	júl.–dec.		Dánia	Poul Schlüter	Uffe Ellemann-Jensen
1988	jan.–jún.		NSZK	Helmut Kohl	Hans-Dietrich Genscher
	júl.–dec.		Görögország	Andreas Papandreou	Theodoros Pangalos
1989	jan.–jún.		Spanyolország	Felipe González	Francisco Fernández Ordóñez
	júl.–dec.		Franciaország	François Mitterrand	Roland Dumas
1990	jan.–jún.	Írország	Charles Haughey	Gerard Collins
	júl.–dec.	Olaszország	Giulio Andreotti	Gianni De Michelis
1991	jan.–jún.	Luxemburg	Jacques Santer	Jacques Poos
	júl.–dec.	Hollandia	Ruud Lubbers	Hans van den Broek
1992	jan.–jún.	Portugália	Aníbal Cavaco Silva	João de Deus Pinheiro
	júl.–dec.	Egyesült Királyság	John Major	Douglas Hurd
1993	jan.–jún.	Dánia	Poul Schlüter, január 25-től Poul Nyrup Rasmussen	Uffe Ellemann-Jensen, január 25-től Niels Helveg Petersen
	júl.–dec.	Belgium	Jean-Luc Dehaene	Willy Claes
1994	jan.–jún.	Görögország	Andreas Papandreou	Karolos Papoulias
	júl.–dec.	Németország	Helmut Kohl	Klaus Kinkel
1995	jan.–jún.	Franciaország	François Mitterrand, május 17-től Jacques Chirac	Alain Juppé, május 17-től Hervé de Charette
	júl.–dec.	Spanyolország	Felipe González	Javier Solana
1996	jan.–jún.	Olaszország	Lamberto Dini, május 18-tól Romano Prodi	Susanna Agnelli, május 18-tól Lamberto Dini	?
	júl.–dec.	Írország	John Bruton	Dick Spring	?
1997	jan.–jún.	Hollandia	Wim Kok	Hans van Mierlo	?
	júl.–dec.	Luxemburg	Jean-Claude Juncker	Jacques Poos	?
1998	jan.–jún.	Egyesült Királyság	Tony Blair	Robin Cook	presid.fco.gov.uk
	júl.–dec.	Ausztria	Viktor Klima	Wolfgang Schüssel	?
1999	jan.–jún.	Németország	Gerhard Schröder	Joschka Fischer	?
	júl.–dec.	Finnország	Paavo Lipponen	Tarja Halonen	presidency.Finnország.fi
2000	jan.–jún.	Portugália	António Guterres	Jaime Gama	?
	júl.–dec.	Franciaország	Lionel Jospin	Hubert Védrine	?
2001	jan.–jún.	Svédország	Göran Persson	Anna Lindh	eu2001.se
	júl.–dec.	Belgium	Guy Verhofstadt	Louis Michel	eu2001.be
2002	jan.–jún.	Spanyolország	José María Aznar	Josep Piqué i Camps	ue2002.es
	júl.–dec.	Dánia	Anders Fogh Rasmussen	Per Stig Møller	eu2002.dk
2003	jan.–jún.	Görögország	Kostas Simitis	Georgios Andrea Papandreou	eu2003.gr
	júl.–dec.	Olaszország	Silvio Berlusconi	Franco Frattini	eu2003.it
2004	jan.–jún.	Írország	Bertie Ahern	Brian Cowen	eu2004.ie
	júl.–dec.	Hollandia	Jan Peter Balkenende	Bernard Bot	eu2004.nl
2005	jan.–jún.	Luxemburg	Jean-Claude Juncker	Jean Asselborn	eu2005.lu
	júl.–dec.	Egyesült Királyság	Tony Blair	Jack Straw	eu2005.gov.uk
2006	jan.–jún.	Ausztria	Wolfgang Schüssel	Ursula Plassnik	eu2006.at
	júl.–dec.	Finnország[9]	Matti Vanhanen	Erkki Tuomioja	eu2006.fi
2007	jan.–jún.	T1	Németország	Angela Merkel	Frank-Walter Steinmeier	eu2007.de
	júl.–dec.		Portugália	Jose Sócrates	Luís Amado	eu2007.pt
2008	jan.–jún.		Szlovénia	Janez Janša	Dimitrij Rupel	eu2008.si
	júl.–dec.	T2	Franciaország	Nicolas Sarkozy	Bernard Kouchner	ue2008.fr
2009	jan.–jún.		Csehország	Mirek Topolánek, május 9-től Jan Fischer	Karl zu Schwarzenberg, május 9-től Jan Kohout	eu2009.cz
	júl.–dec.		Svédország	Fredrik Reinfeldt	Carl Bildt	se2009.eu
2010	jan.–jún.	T3	Spanyolország	José Luis Rodríguez Zapatero	Miguel Ángel Moratinos Cuyaubé	eu2010.es[10] eutrio.es	Spanyol EU-elnökség (2010)
	júl.–dec.		Belgium	Yves Leterme	Steven Vanackere	eutrio.be[10]	Belga EU-elnökség (2010)
2011	jan.–jún.		Magyarország	Orbán Viktor	Martonyi János	eu2011.hu eutrio.hu[10]	Magyar EU-elnökség (2011)
	júl.–dec.	T4	Lengyelország	Donald Tusk	Radosław Sikorski	pl2011.eu Archiválva 2018. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben[11]	Lengyel EU-elnökség (2011)
2012	jan.–jún.		Dánia	Helle Thorning-Schmidt	Villy Søvndal	eu2012.dk	Dán EU-elnökség (2012)
	júl.–dec.		Ciprus	Dimítrisz Hrisztófiasz	Erato Kozaku-Markullisz	www.cy2012.eu	Ciprusi EU-elnökség (2012)
2013	jan.–jún.	T5	Írország	Enda Kenny	Eamon Gilmore	eu2013.ie Archiválva 2017. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben	Ír EU-elnökség (2013)
	júl.–dec.		Litvánia	Algirdas Butkevičius	Linas Antanas Linkevičius	eu2013.lt	Litván EU-elnökség (2013)
2014	jan.–jún.		Görögország	Antonis Samaras		gr2014.eu	Görög EU-elnökség (2014)
	júl.–dec.	T6	Olaszország	Matteo Renzi		italia2014.eu Archiválva 2014. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
2015	jan.–jún.		Lettország	Laimdota Straujuma		eu2015.lv
	júl.–dec.		Luxemburg	Xavier Bettel		eu2015lu.eu
2016	jan.–jún.	T7	Hollandia	Mark Rutte		eu2016.nl
	júl.–dec.		Szlovákia	Robert Fico		sk16.eu
2017	jan.–jún.		Málta	Joseph Muscat		eu2017.mt Archiválva 2020. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
	júl.–dec.	T8	Észtország[12]	Jüri Ratas		eu2017.ee
2018	jan.–jún.		Bulgária	Bojko Boriszov		eu2018bg.bg
	júl.–dec.		Ausztria	Sebastian Kurz		eu2018.at
2019	jan.–jún.	T9	Románia	Viorica Dăncilă		romania2019.eu
	júl.–dec.		Finnország	Antti Rinne, december 10-től Sanna Marin		eu2019.fi
2020	jan.–jún.		Horvátország	Andrej Plenković		eu2020.hr
	júl.–dec.	T10	Németország	Angela Merkel		eu2020.de
2021	jan.–jún.		Portugália	António Costa		2021portugal.eu Archiválva 2022. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben	TBD
	júl.–dec.		Szlovénia	Janez Janša		si2021.eu	TBD
2022	jan.–jún.	T11	Franciaország	Jean Castex, május 16-tól Élisabeth Borne		europe2022.fr	TBD
	júl.–dec.		Csehország	Petr Fiala		eu2022.cz	TBD
2023	jan.–jún.		Svédország	Ulf Kristersson		sweden2023.eu	TBD
	júl.–dec.	T12	Spanyolország	Pedro Sánchez		eu2023.es	TBD
2024	jan.–jún.		Belgium	Alexander De Croo		belgium2024.eu	TBD
	júl.–dec.		Magyarország	Orbán Viktor		hu24eu.hu	TBD
2025	jan.–jún.	T13	Lengyelország			TBD	TBD
	júl.–dec.		Dánia			TBD	TBD
2026	jan.–jún.		Ciprus			TBD	TBD
	júl.–dec.	T14	Írország			TBD	TBD
2027	jan.–jún.		Litvánia			TBD	TBD
	júl.–dec.		Görögország			TBD	TBD
2028	jan.–jún.	T15	Olaszország			TBD	TBD
	júl.–dec.		Lettország			TBD	TBD
2029	jan.–jún.		Luxemburg			TBD	TBD
	júl.–dec.	T16	Hollandia			TBD	TBD
2030	jan.–jún.		Szlovákia			TBD	TBD
	júl.–dec.		Málta			TBD	TBD

Jegyzetek

1. A belga elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
2. A magyar EU-elnökség programja és kiemelt témái. [2011. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
3. A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege (magyarul)
4. [A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul). [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.) A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul)]
5. Timothy Bainbridge: EU mindentudó, Budapest: HVG kiadó, ISBN 963-7525-52-1 130. oldal
6. Az Európai Alkotmány. [2010. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
7. Az Európai Külügyi Szolgálat hivatalos honlapja (angolul)
8. A Tanács 2007/5/EK, Euratom határozata (2007. január 1.) a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról
9. Eredetileg Németország váltotta volna Ausztriát 2006-ban, de a választási év miatt félreállt, és helyette a soron következő Finnország vitte az elnökséget. Végül egy elbukott bizalmatlansági indítvány miatt 2005-ben voltak a német választások, de a változtatás mégis megmaradt.
10. The Trio of Presidencies of the Council of the European Union. [2010. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 24.)
11. The official website for the Polish Presidency of the EU Council Archiválva 2011. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Polish Presidency of the EU Council; 22 October 2009; Hozzáférés ideje: 29 November 2009.
12. Eredetileg az Egyesült Királyság lett volna, de a Brexit miatt visszalépett.