![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e5/Attila_%2528K%25C3%25A9pes_kr%25C3%25B3nika%2529.jpg/640px-Attila_%2528K%25C3%25A9pes_kr%25C3%25B3nika%2529.jpg&w=640&q=50)
Attila hun király
az európai hunok nagykirálya / From Wikipedia, the free encyclopedia
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya. A Képes krónika szerint: "Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora." A Képes krónika szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként.[2] Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.
![]() | Ez a szócikk az uralkodóról szól. Hasonló címmel lásd még: Attila (egyértelműsítő lap). |
Attila | |
![]() | |
Attila ábrázolása a Képes krónikában | |
Ragadványneve | Isten ostora |
A hunok királya | |
Uralkodási ideje | |
434 vagy 444 – 453. március | |
Elődje | Bleda |
Utódja | Ellák |
Életrajzi adatok | |
Született | 410 körül |
Elhunyt | 453. március Tiszántúl (?) |
Édesapja | Mundzuk |
Testvére(i) | Bleda |
Házastársa | Réka, Ildikó |
Gyermekei | Ellák, Dengitzik hun király, Ernák, Aladár (Krimhild német fejedelemasszonytól)[1], Csaba királyfi (Honorius római császár leányától)[1] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Attila témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 440-es években két hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, magát Konstantinápolyt is fenyegetve. 451-ben a korábban szövetséges Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, egészen Orléans-ig törve előre. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt, 452-ben.
Bár birodalma halála után szinte azonnal szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Hadainak rendkívüli kegyetlensége miatt Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Az egyetlen korabeli beszámoló szerzője, Priszkosz rétor viszont művelt és nemes uralkodóként írja le. Három viking sagában és a Nibelung-énekben is szerepel.