Asztrid belga királyné
svéd hercegnő, belga királyné From Wikipedia, the free encyclopedia
svéd hercegnő, belga királyné From Wikipedia, the free encyclopedia
Asztrid belga királyné, született Asztrid svéd hercegnő (svédül: Prinsessa Astrid av Sverige, teljes nevén Astrid Sofia Lovisa Thyra; Stockholm, 1905. november 17. – Küssnacht am Rigi, 1935. augusztus 29.) svéd hercegnő, házassága révén Belgium királynéja.
| Asztrid belga királyné | |
| Astrid Sofia Lovisa Thyra | |
.jpg) | |
| Asztrid királyné | |
| Belgium királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1934. február 17. – 1935. augusztus 29. | |
| Elődje | Erzsébet |
| Utódja | Fabiola |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bernadotte-ház |
| Született | 1905. november 17. Stockholm, Svédország |
| Elhunyt | 1935. augusztus 29. (29 évesen) Küssnacht, Svájc |
| Nyughelye | Laeken, Belgium |
| Édesapja | Károly svéd királyi és västergötlandi herceg |
| Édesanyja | Ingeborg dán királyi hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | III. Lipót belga király |
| Gyermekei | Jozefina Sarolta luxemburgi nagyhercegné I. Baldvin belga király II. Albert belga király |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrid belga királyné témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Asztrid hercegnő 1905-ben látott napvilágot Károly svéd királyi és västergötlandi herceg és Ingeborg dán királyi hercegnő harmadik leányaként. Két leánytestvére közül Margit hercegnő egy dán herceghez, míg Márta hercegnő a norvég trónörököshöz ment feleségül. Egyetlen fiútestvére, Károly herceg morganatikus házassága okán egy ideig nem tartozott a családhoz, később a „Bernadotte herceg” rangra emelkedett.
A hercegnő és testvérei gyermekkoruk legnagyobb részét a család vidéki birtokain töltötték. Szüleik boldog, visszavonult életet biztosítottak nekik, nagy hangsúlyt helyezve a megfelelő oktatásra és a svéd népművészet szeretetére.
1926-ban Svédországba látogatott Erzsébet belga királyné, aki rögtön felfigyelt Asztrid hercegnőre: „húszéves… elbűvölő, magas, karcsú, jó felépítésű, az arca kerek, a bőre rózsás, nagyon szép bőre van, barna haját rövidre vágva hordja, nagy, kék szeme van, akár egy macskának, kecses, jó mozgású és a profilja elég hangsúlyos. A fogai kicsit előreállnak, s az egyiken van egy picike fekete folt. Rettenetesen félénk. Azonnal megtetszett[1]”. A belga királyné a hercegnőt választotta feleségül fiának, Lipót belga királyi és brabanti hercegnek, a belga trón várományosának. Rövid időn belül maga a herceg is elutazott a svéd királyi udvarba, hogy találkozzék a hercegnővel. Lipót herceg és Asztrid hercegnő között első látásra gyengéd érzelmek szövődtek, ezt tanúsítják I. Albert belga király szavai is: „meggyőződésünk – és ez csak tovább fokozza örömünket –, hogy a hercegnő boldoggá fogja tenni a fiunkat, aki egy életre szövetkezik vele, s ezt nem politikai érdek, hanem az egymás iránt táplált érzelmek diktálják”.[1]
A polgári esküvőre 1926. november 4-én a svéd fővárosban, az egyházi szertartásra november 10-én Brüsszelben került sor. Az újdonsült trónörökösné egy diadémot kapott ajándékba a belgáktól házassági ajándékként.[2] Az ifjú pár egyszerű életet élt, mindennapjaik ellenben a nyilvánosság előtt zajlottak. Boldog, harmonikus házasságukból három gyermek származott:
A svéd királyi család hagyományainak megfelelően Asztrid hercegnőt a lutheránus hitre keresztelték meg. Férjhezmenetele után, belga trónörökösnéként a hercegnő úgy határozott, áttér a belga államvallásra, és római katolikussá lesz. A katolikus eszmék híve csak a vallás hosszasabb tanulmányozása után lett; a belga királyi család és a nép ugyanakkor nagy örömmel fogadta a trónörökösné döntését.
1934 februárjában I. Albert király hegymászás közben balesetet szenvedett, és belehalt sérüléseibe. A trónt III. Lipót király és Asztrid királyné foglalta el. Az új királynét a belgák már trónörökösnéként a szívükbe zárták – a „hóhercegnő” becenévre keresztelték. Népszerűségét elsősorban jószolgálati tevékenységeinek köszönhette; a királyné szívén viselte a nők, a gyermekek és a hátrányos helyzetűek képzését és helyzetét. Idejét reprezentatív kötelességei mellett családjának szentelte; férjét mindenben támogatta. Az 1935-ös belga gazdasági válság során nyílt levélben hívta fel a figyelmet a szegényekre, valamint élelmiszert és ruhát gyűjtött számukra.
1935 augusztusában a királyi pár svájci vakációra utazott. Augusztus 29-én a Schwyz kanton-beli Küssnacht am Rigi városának közelébe tett kirándulás során Lipót király és felesége autóbalesetet szenvedtek. Maga az uralkodó ült a volánnál; ám elvesztette uralmát a jármű fölött, ami egy fának csapódott, majd a Vierwaldstätti-tó vizébe zuhant. A király könnyebb sérülésekkel túlélte a szerencsétlenséget, Asztrid királyné azonban életét vesztette. Ravatalánál rengetegen rótták le kegyeletüket; a királynét a laekeni kastélyban temették el.
Halála után hat évvel, 1941-ben, már a megszálló német csapatok „védőőrizetében” III. Lipót király újból megnősült; a közvélemény soha nem tudta elfogadni az uralkodó új, polgári származású feleségét. Az elhunyt Asztrid királynét máig a legnépszerűbb belga királynéként tartják számon; halálának színhelyén emlékkápolnát szenteltek neki. Emlékét máig számos utca, tér és park őrzi nemcsak Belgiumban, de szülőföldjén is. Arcképe még halála után is feltűnt a belga bélyegeken. 2005-ben születésének századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt róla leszármazottainak támogatásával a stockholmi királyi palotában.
