![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Arthur_de_Gobineau.jpg/640px-Arthur_de_Gobineau.jpg&w=640&q=50)
Arthur de Gobineau
From Wikipedia, the free encyclopedia
Joseph Arthur de Gobineau ([ɡɔbino]; 1816. július 14. – 1882. október 13.) francia arisztokrata, diplomata, antropológus, gondolkodó, író, akinek faji elmélete óriási hatást gyakorolt a későbbi Európa rasszista elméleteire és történelmére.[9] Romantikus ihletésű irodalmi művek (novellák és regények), esszék, valamint az ókori Iránról szóló történelmi és filológiai művek szerzője is volt.
Arthur de Gobineau | |
![]() | |
Született | Joseph Arthur de Gobineau 1816. július 14.[1][2][3][4][5] Ville-d’Avray[6] |
Elhunyt | 1882. október 13. (66 évesen)[2][7][3][4][5] Torino[8][6] |
Álneve |
|
Állampolgársága | francia[6] |
Házastársa | Clémence de Gobineau |
Gyermekei |
|
Szülei | Louis de Gobineau |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Kitüntetései | Bordin Prize (1878) |
Sírhelye | Monumental Cemetery of Turin |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur de Gobineau témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Közvetlenül az 1848-as forradalmak után írt egy esszét az emberi fajok egyenlőtlenségéről.[10] Ebben azzal érvelt, hogy az arisztokraták felsőbbrendűek a közembereknél és hogy az arisztokraták több árja tulajdonsággal rendelkeznek, mivel kevésbé keveredtek alacsonyabb rendű fajokkal. Ebben a művében sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy szerinte a „fajok” eléggé keveredtek ahhoz, hogy többé ne legyen jelentős különbség, így a fehér faj elveszti a „vitalitását”.
Írásai a forradalom utáni Franciaországban kevés visszhangra találtak, de más országokban, különösen Németországban, áltudományos elméleteket, így az árja faj elméletét táplálták.