Az amerikai polgárháború (1861–1865) Észak-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott fegyveres konfliktus, 24, többnyire északi szövetségi állam (unionisták) és az Amerikai Államok Konföderációjába (konföderációsok v. szecesszionisták) tömörült 11 déli állam között. A déli államok 1860 és 1861 között kikiáltották függetlenségüket és kinyilvánították jogukat az Uniótól való elszakadáshoz (szecesszió). A háború több mint 970 000 fő veszteséget követelt (a lakosság 3,09%-a), ebből kb. 620 000 elhalálozás (1,78%), ami magasabb veszteség, mint amit az Egyesült Államok bármely más háborújában elszenvedett. A polgárháború okai illetve maga a háború elnevezése is vita tárgyát képezi (például többen nem fogadják el a konfliktus polgárháború jellegét, mondván, független államok közti összetűzésről van szó).
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az amerikai polgárháború ikonjának számítanak a két harcoló fél jellegzetes egyenruhái. Az északi és a déli hadsereg uniformisai formailag ugyanazok voltak, csak a színük volt más. Az északiak (a jenkik) sötétkék zubbonyt és sapkát vagy kalapot viseltek, míg a délieknél az egyenruhák csak szürke színüket tekintve különültek el az északiaktól. Érdemes megjegyezni, hogy mindkét oldalon akadtak egységek, amelyek a szokványostól eltérő színű egyenruhát viseltek, amely lehetett vörös, zöld vagy sárga.[1][2][3][4][5]