Stephen Mallory
amerikai szenátor / From Wikipedia, the free encyclopedia
Stephen Russell Mallory (Trinidad, 1812 – Pensacola, 1873. november 9.) az Amerikai Egyesült Államok Demokrata párti szenátora 1851-től 1861-ig Florida állam képviseletében. Ennek nagy részében a tengerészeti bizottság tagja volt, ahol sürgette, hogy az Egyesült Államok flottája vegye fel a versenyt a brit és francia flottával, a világ vezető tengeri hatalmaival. Törvénytervezetet nyújtott be és szavazásra vitte, hogy a sztenderdnek meg nem felelő tiszteket nyugállományba küldjék.
Nem tévesztendő össze a következővel: Stephen Mallory II. |
Stephen Mallory | |
USA szenátor | |
Hivatali idő 1851. március 4. – 1861. január 21. | |
Előd | David Yulee |
Utód | Adonijah Welch |
Amerikai Konföderációs Államok tengerészeti miniszter | |
Hivatali idő 1861. március 4. – 1865. május 2. | |
Előd | a pozíció újonnan keletkezett |
Utód | a pozíció megszűnt |
Született | 1812[1][2] Trinidad, Brit Nyugat-Indiák (ma Trinidad és Tobago) |
Elhunyt | 1873. november 9. Pensacola, Florida (60 évesen) |
Sírhely | St. Michael's Cemetery |
Párt | Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) |
Házastársa | Angela Sylvania Moreno |
Gyermekei | Stephen Mallory II |
Foglalkozás | ügyvéd, politikus |
Vallás | katolikus |
Stephen Mallory aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stephen Mallory témájú médiaállományokat. |
Mallory nem volt aktív szecesszionista, de az elszakadáskor követte államát. Az Amerikai Konföderációs Államok megalakulása után Jefferson Davis elnök kinevezte tengerészeti miniszternek, és ezt a pozíciót a Konföderáció bukásáig töltötte be. Mivel a tengerészeti ügyekben nagyjából minden honfitársa érdektelennek bizonyult, ezért saját belátása szerint, az USA szenátusában tanult irányelvek alapján formálhatta a haditengerészetet. Néhány ötlete, mint a páncélzatnak a hajóépítésbe foglalása sikeresnek bizonyult és ezt az eljárást a világ minden más tengerészete is követni kezdte. A minisztérium adminisztratív bénultsága azonban gyakran hátráltatta az ügyeket. A háború folyamán politikai támogatottságát a New Orleans eleste miatt elrendelt kongresszusi vizsgálat gyengítette. A tanúvallomások hónapokig tartó meghallgatása után a vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Mallory részéről nem történt mulasztás, így nem terheli felelősség.
A kormány a háború végén kiürítette Richmondot, és elmenekült; ekkor Mallory lemondott és több más miniszterrel együtt árulás vádjával bebörtönözték. Több mint egy évet ült börtönben, mielőtt a közvélemény megenyhült volna és Andrew Johnson elnök megkegyelmezett neki. Floridába hazatérve ügyvédként praktizálva tartotta el családját. Kegyelmi feltételei között szerepelt, hogy közéleti pozícióra nem megválasztható, ezért véleményét újságoknak írt leveleiben tette közzé. Egészsége fokozatosan hanyatlott, de haláláig nem vált magatehetetlenné.
Fia, Stephen Russell Mallory Jr. szintén Florida kongresszusi képviselője és szenátora lett.