város Kazahsztánban From Wikipedia, the free encyclopedia
Aktöbe (kazak: Ақтөбе, Aqtöbe; orosz: Актобе, Aktobe; 1999-ig Актю́бинск, Aktyubinszk) város Kazahsztánban a Jelek folyó két partján, az Aktöbe terület közigazgatási központja. 2021-ben 513 004 lakosa volt.[2]
| Aktöbe | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1869 | ||
| Polgármester | Aszhat Saharov | ||
| Irányítószám | 030000 | ||
| Körzethívószám | 7132 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 387 807 fő (2015)[1] | ||
| – elővárosokkal | 894 333 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 219 m | ||
| Terület | 297,39 km² | ||
| Időzóna | UTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC) | ||
| Világörökség-azonosító | 1442-013 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 17′ 01″, k. h. 57° 13′ 47″ | |||
| Aktöbe weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aktöbe témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A mai Aktöbe régió területe számos közép-ázsiai kultúra és birodalom emelkedésének és bukásának volt tanúja. 1869-ben egy orosz katonai erőd épült a Kargali és a Jelek folyók összefolyásánál, az Orenburg-Kazalinszk vasútvonal mentén. Ettől az időszaktól kezdve szláv telepesek kezdtek a régióba letelepedni gazdálkodás céljából, és hamarosan település alakult ki az erőd körül. 1874-ben az erőd területét kiterjesztették, és az utakat az erőd kapujáig vitték el. 1891-ben a települést körzeti városnak, hivatalosan Aktjubinszknak nevezték el.
A 19. század végén és a 20. század elején gyorsan bővült a település. Míg az 1889-es népesség 2600 volt, 1909-re a lakosság több mint négyszeresére, 10 716 lélekre nőtt. A századfordulón a városban már két templom, egy tatár mecset, egy orosz-kirgiz fiú és lányiskola, egy klinika, egy bank, egy posta, városi park, mozi és két malom is működött. 1901-től a Trans-Aral vasút is a keresztül ment a városon. Az első világháborút megelőző években az ipar is kezdett fejlődni a városban: egy villamos gyár, egy téglagyár is épült, és éves vásártartási jogot is kapott.
| Lakosok száma | 2817 | 48 749 | 190 569 | 249 759 | 262 830 | 348 956 | 371 357 | 476 967 | 513 004 | 570 475 |
| 1897 | 1939 | 1979 | 2004 | 2007 | 2010 | 2013 | 2018 | 2021 | 2024 |
A város lakosságának etnikai összetétele változatos. A 2009-es népszámlálás eredményei szerint a kazakok alkották a legnagyobb etnikai csoportot Aktöbe város közigazgatási területén. Mögöttük, jelentős lemaradással az oroszok álltak, akik korábban uralták a várost. Az ukránok, tatárok, németek, koreaiak és más nemzeti kisebbségek aránya elenyésző.[3]
|
|
|
|
|
2021 elején Aktöbe város lakossága a régió lakosságának 57,36 %-át tette ki.[8] A régióban élő kazakok 55,21 %-a, míg a oroszok 73,23%-a Aktöbében él. Hasonló helyzet alakult ki a tatárok (73,59%), koreaiak (85,39%), azeriek (76,88%), örmények (81,08%) körében is.[7]
,_satellite_image_2017-09-07.jpg)
A város földrajzi koordinátái é. sz. 50°18′ 00″, k. h. 57°10′ 00″.
A város az Aktöbe terület északi részén fekszik, az Urál bal oldali mellékfolyójának, a Jelek folyónak kezdetben csak a bal, mára mindkét partján, azon a helyen, ahol a Kargali folyó beletorkollik; a Poduralszkoje-fennsík középső részén, amely 250-400 m magasságban elterülő síkság.[9] Poduralszkoje-fennsík jellegzetessége, hogy a talajok alatt kréta időszaki ásványi alapréteg található (a mélyedésekben paleogén agyagok borítják), ami azt eredményezi, hogy azokon a helyeken, ahol az erózió következtében a talajréteg lepusztult, fehér színű krétakori lerakódások látszanak.[10]
Az Európa és Ázsia közötti határ meghatározásának kérdése nagyon ellentmondásos. Ha az Urál folyó mentén húzzuk meg a határt ezen földrészek között, akkor Aktöbe kétségtelenül Ázsiában fekvő város lesz. Azonban Európa, a legtöbb geográfus által jelenleg elfogadott keleti határai felölelik Kazahsztán egy kis részét, ahol a Kaszpi-tenger partja által alkotott európai határt a kazahsztáni Zsem folyón és a Mugalzsar dombok kötik össze az Urállal, az Urál déli nyúlványával. Eszerint Aktöbe európai város.[11]
A földgömb jelentős, nagy földrajzi egységekre való felosztása során a legtöbb modern geográfus az egykori Szovjetuniót különálló területi egységként kezelte, amely egy kontinenshez hasonlítható, ami nyugaton kissé elkülönült Európától, délen és keleten pedig Ázsiától; ezt a különbséget a Szovjetunió háromnegyedét kitevő Oroszország esetében is fenntartották.[11]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 4,1 | 5,5 | 23,6 | 30,9 | 38,3 | 40,2 | 42,2 | 41,1 | 38,3 | 29,7 | 17,0 | 13,0 | 42,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −8,4 | −7,6 | −0,5 | 13,7 | 22,6 | 28,4 | 30,1 | 28,6 | 21,7 | 11,9 | 0,8 | −5,9 | 11,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −12,4 | −12,1 | −5,4 | 7,5 | 15,2 | 20,9 | 22,8 | 20,9 | 14,5 | 6,3 | −3,0 | −9,8 | 5,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −16,4 | −16,6 | −10,2 | 1,2 | 7,8 | 13,3 | 15,6 | 13,3 | 7,3 | 0,7 | −6,8 | −13,6 | −0,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,6 | −39,3 | −36,4 | −16,4 | −3,8 | 0,9 | 6,0 | 1,6 | −7,4 | −13,6 | −30,4 | −41,5 | −41,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 22 | 26 | 28 | 31 | 39 | 31 | 29 | 20 | 27 | 28 | 30 | 336 |
| Forrás: Климат и погода в Актобе | |||||||||||||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
