Encyclopædia Britannica
általános, angol nyelvű enciklopédia From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdona. A Britannica cikkei négyezer szakértő bevonása mellett egy tizenkilenc főt teljes munkaidőben alkalmazó szerkesztőségben készültek képzett felnőtt olvasók számára. Széles körben a legelismertebb tudományos alaposságú enciklopédiának tartják.[1][2]
| Encyclopædia Britannica | |
 | |
| Az Encyclopædia Britannica tizenegyedik kiadásának címoldala | |
| Szerző | 4411 megnevezett szerző; szerkesztőség |
| Eredeti cím | Encyclopædia Britannica |
| Ország | Egyesült Királyság (1768–1901) Amerikai Egyesült Államok (1901–től napjainkig) |
| Nyelv | angol |
| Téma | általános |
| Műfaj | enciklopédia |
| Kiadás | |
| Kiadó | Encyclopædia Britannica, Inc. |
| Kiadás dátuma | 1768–tól 2012-ig |
| Illusztrátor | Andrew Bell |
| Média típusa | 32 keményfedeles kötet |
| ISBN | ISBN 1-59339-292-3 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Encyclopædia Britannica témájú médiaállományokat. | |
A Britannica a legrégebbi nyomtatású enciklopédia.[3] Először Edinburghban adták ki 1768 és 1771 között, a népszerűségével együtt a mérete is nőtt, 1801-ben a harmadik kiadás már húsz kötetes volt.[4][5] A javuló pozíciónak köszönhetően sikerült elsőrendű szakértőket toborozni, a 9. (1875–1889) és a 11. (1911) kiadás a tudományosság és az irodalmi stílus mérföldköveként van nyilvántartva.[4] A 11. kiadástól kezdve a Britannica az érthetőség érdekében rövidíteni és egyszerűsíteni kezdte cikkeit, így az észak-amerikai piacot is tudta bővíteni.[4] 1933-ban a Britannica elsőként vezette be a folyamatos revízió politikáját, mely szerint az enciklopédiát folyamatosan újranyomják és minden egyes cikket rendszeresen frissítenek.[5]
A 15. kiadásnak különleges, három részből álló struktúrája van: a tizenkét kötetes rövid, rendszerint 750 szónál kevesebbet tartalmazó cikkekből álló Micropædia; a 17 kötetes, hosszú (kettőtől 310 oldal terjedelemig) cikkeket tartalmazó Macropædia; és az egyetlen kötetből álló, az emberi tudás hierarchikus áttekintését adó Propædia. A Micropædia adatok gyors ellenőrzésére alkalmas és bevezetőként szolgál a Macropædiához; a Propædia olvasása segít megérteni az adott téma kontextusát, és elvezet más, részletesebb cikkekhez.[6] A Britannica mérete viszonylag állandó maradt az elmúlt hetven év során, félmillió témában mintegy negyvenmillió szóval.[7] Noha a művet 1901 óta az Amerikai Egyesült Államokban adják ki, a Britannica megőrizte hagyományos brit helyesírását.[1]
Az idők során a Britannica kiadójának – más enciklopédiák szerkesztőségeihez hasonlóan – komoly nehézségei támadtak a profit elérését illetően.[3] Néhány korábbi kiadás komoly kritikát kapott pontatlanság, torzítás vagy nem kellően képzett szerzők miatt.[4][8] A jelenlegi kiadás bizonyos részeinek pontossága is kérdéses,[1][9] noha a kritikákra a kiadó vezetése válaszolt.[10] Mindezek ellenére a Britannica megbízható forrásként őrzi hírnevét.
Története
Áttekintés
A Britannica tulajdonosi szerkezete sokszor változott az idők során, a régi tulajdonosok közé tartozott az A & C Black skót kiadó, Horace Everett Hooper, Sears Roebuck és a William Benton. Jelenleg az Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdonosa Jacqui Safra, svájci milliárdos és színész. Az információs technológia fejlődése, az Encartához és a Wikipédiához hasonló elektronikus enciklopédiák megjelenése csökkentették a nyomtatott enciklopédiák iránti igényt.[11] A versenyképesség növelése érdekében a cég hangsúlyozza a Britannica hírnevét, csökkentette az árat és a termelési költségeket, kiadta a CD-ROM, a DVD és az internetes verziókat. Az 1930-as évek óta a társaság bevezetett az enciklopédiáról leválasztott önálló szakmai műveket is.[5]
Kiadások
A Britannica hivatalosan tizenöt kiadásban jelent meg, a harmadikhoz és az ötödikhez több pótkötettel. Szigorúan véve a tizedik csak a kilencedik kiegészítése volt, ahogyan a tizenkettedik és a tizenharmadik kiadás is csak a tizenegyedik pótkötetei voltak. A tizenötödik kiadás 1985-ben komoly átdolgozáson esett át, de a jelenlegi verzió még mindig tizenötödik kiadásként ismert.
Története során a Britannicát két cél teljesítésére szánták: kiváló kézikönyvnek és arra, hogy a tanulni vágyóknak oktatási anyagot biztosítson.[3] 1974-ben, a tizenötödik kiadással egy új célt is megfogalmaztak: a teljes emberi tudás rendszerezését.[6] A Britannica története öt fő korszakra osztható, a vezetés változása és az enciklopédia komolyabb átdolgozásai alapján.
Az első korszakban (1768–1826, a hatodik kiadásig) a Britannicát az alapítók, Colin Macfarquhar és Andrew Bell irányították, továbbá barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable. A Britannicát először Edinburghban 1768 és 1771 között adták ki Encyclopædia Britannica, or, A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan (Encyclopædia Britannica, avagy a művészetek és tudományok egy új terv szerint összeválogatott szótára) címen. A francia Denis Diderot 1751 és 1766 között kiadott, a még korábbi Chambers Cyclopaedia által inspirált provokatív Encyclopédie című művére adott konzervatív válasznak szánták. A Britannica elsősorban skót vállalkozás volt, ezt jelezte a bogáncs logo is, mely Skócia nemzeti jelképe. Az enciklopédia megalapítása a skót felvilágosodás egyik leghíresebb és legmaradandóbb öröksége.[12] Ebben a korszakban a Britannica egy egy szerkesztő, William Smellie[13] által összeállított háromkötetes műből szaktekintélyek által megírt húsz kötetes sorozattá vált. Noha számos más enciklopédia versenyzett a Britannicával, például a Ree's Cyclopaedia és a Coleridge's Encyclopaedia Metropolitana, ezek vagy csődbe mentek vagy szerzőik vitái miatt befejezetlenek maradtak. Ezen korszak végére a Britannica elsősorban a Constable és Gleig által kötött személyes barátságok révén jeles szerzők hálózatát mondhatta magáénak.
A második korszakban (1827–1901, a hetediktől a kilencedik kiadásig), a Britannicát az edinburgh-i A & C Black kiadó menedzselte. Sok szerzőt ismét a főszerkesztők, leginkább Macvey Napier személyes barátságai révén sikerült megnyerni, másokat a mű növekvő elismertsége vonzott. A szerzők gyakran külföldről érkeztek és területük szaktekintélyeinek számítottak. A szócikkek tartalomjegyzékét először a hetedik kiadásban lehetett megtalálni, ez maradt a gyakorlat 1974-ig. Az első angol születésű főszerkesztő Thomas Spencer Baynes volt, ő felügyelte a híres kilencedik kiadás létrejöttét; „A Tudós Kiadás”-nak nevezett kilencediket sokan a valaha készült legtudományosabb Britannicának tartják.[1][4] Ennek ellenére a 19. század végére a kiadás idejétmúlttá vált és a cégnek komoly pénzügyi gondokkal kellett szembenéznie.
A harmadik korszakban (1901–1973, a tizediktől a tizennegyedik kiadásig) a Britannicát amerikai üzletemberek vezették, akik agresszív marketinget alkalmaztak, például a direkt marketing módszerét és ügynököket, hogy növeljék a bevételt. Az amerikai tulajdonosok a szócikkeket is egyszerűsítették, kevésbé tudományossá, de a tömegek számára érthetőbbé téve az enciklopédiát. A tizedik kiadás egy gyorsan készített, a kilencedikhez fűzött pótkötet volt, de a tizenegyediket ma is dicsérik kiválóságáért; a tulajdonos, Horace Hooper rengeteget áldozott a tökéletesség eléréséért.[4] Amikor Hoopernek pénzügyi nehézségei támadtak, a Britannicát kb. 18 évig (1920–1923, 1928–1943) a Sears Roebuck irányította. 1932-ben a Sears elnökhelyettese, Elkan Harrison Powell vállalta a Britannica elnöki pozícióját; 1936-ban indította el a ma is gyakorolt folyamatos revízió politikáját, mely szerint egy évtizedben legalább kétszer ellenőriznek és esetleg javítanak minden egyes szócikket. Ez komoly mértékben eltért az addigi gyakorlattól; a cikkeket ugyanis korábban kb. huszonöt évenként, csak új kiadás megjelenése esetén módosították, néhány cikket pedig változatlanul emeltek át a régi sorozatból.[5] Powell a Britannica elismertségén alapuló új oktatási termékeket fejlesztett ki. 1943-ban a Sears Roebuck átadta a Britannica tulajdonjogát William Bentonnak, aki 1973-ban bekövetkezett haláláig irányította a céget. 1996-ig a Benton Foundation (Benton Alapítvány) tette ezt. 1968-ban ünnepelték a Britannica bicentenáriumát.
A negyedik korszakban (1974–1994, tizenötödik kiadás) megjelent a Britannica tizenötödik kiadása, melynek három része volt: a Micropædia, a Macropædia and a Propædia. Mortimer J. Adler (az Encyclopædia Britannica Szerkesztőségi Bizottságának tagja annak 1949-es indításától, 1974-től elnöke; a Britannica tizenötödik kiadása szerkesztési tervezésének igazgatója 1965-től)[14] befolyása alatt az enciklopédia nemcsak jó kézikönyv és oktatási eszköz lett, de szerkesztői próbálkoztak a teljes emberi tudás rendszerezésével is. A külön tartalomjegyzék hiánya és a cikkek két külön enciklopédiába történő szervezése (Micro- és Macropædia) kezdetben a tizenötödik kiadás erős kritikájához vezetett.[1][15] Válaszul 1985-ben a tizenötödik kiadást teljesen átalakították és új tartalomjegyzéket írtak hozzá. Ezt a második változatot adják ki és javítják, a legutóbbi verzió a 2007-es nyomtatott változat. A tizenötödik változat hivatalos neve New Encyclopædia Britannica, de Britannica 3 néven is terjesztik.[1]
Az ötödik korszakban (1994-től napjainkig) kifejlesztették a digitális változatot, mely megjelent az interneten. 1996-ban Jacqui Safra a cég pénzügyi helyzete miatt mélyen becsült értéke alatt vette meg a Britannicát a Benton Foundationtől. A Encyclopædia Britannica, Inc. céget 1999-ben két részre osztották. Az egyik rész megtartotta a nevet és a nyomtatott változaton dolgozik, a Britannica.com Inc. pedig a digitális verzión. 2001 óta mindkét cég elnök-vezérigazgatója Ilan Yeshua, aki folytatja Elkan Harrison Powell expanzív stratégiáját, Britannica márkanéven újabb és újabb termékeket fejleszt ki.
2012. március 13-án bejelentették, hogy az enciklopédiának nem készül több papíralapú, nyomtatott kiadása, és a jelenlegi kiadás is csak digitális formában lesz elérhető, amint a már meglevő nyomdai nyersanyagot felhasználták.[16][17]
Ajánlások
1788-tól 1901-ig a Britannicát a brit uralkodónak ajánlották. Miután a cég amerikai tulajdonba került az előbbi mellett az amerikai elnöknek is.[1] Így a tizenegyedik kiadást „Őfelsége V. Györgynek, Nagy-Britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Domíniumok Királyának, India kormányzójának, és William Howard Taftnek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének ajánlották”.[18] A két ajánlás sorrendje az Egyesült Államok és Nagy-Britannia relatív erejének és a Britannica megfelelő eladási adatainak függvényében változott; a tizennegyedik kiadás 1954-es verzióját „a két angol nyelvű nép vezetőjének, Dwight D. Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és Őfelsége II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották”.[19] Ezen hagyománynak megfelelően a jelenlegi tizenötödik kiadás 2007-es verzióját „az Amerikai Egyesült Államok elnökének, George W. Bushnak, és Őfelsége II. Erzsébetnek ajánlják”.[20]
Jegyzetek
Számítógépre vitt kiadások
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.