mérgező, robbanékony vegyület From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ólom-azid vagy pontosabban ólom(II)-azid egy kémiai vegyület, a hidrogén-azid ólomsójának tekinthető. A képlete Pb(N3)2. Fehér vagy világos rózsaszín kristályokat alkot. Robbanékony vegyület, melegítés vagy ütés hatására könnyen felrobban. Robbanószerként használják, főként gyutacsok készítésére. Mérgező tulajdonságú.
Ólom-azid | |
Ólom-azid | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 13424-46-9 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Pb(N3)2 |
Moláris tömeg | 291,24 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd |
Sűrűség | 4,71 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 350 °C (detonál) |
Oldhatóság (vízben) | 0,02 g/100 ml (15 °C) 0,13 g/100 ml (90 °C) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Robbanásveszélyes (E) Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R61, R3, R20/22, R33, R50/53, R62[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Ólom(II)-nitrát Ólom(II)-szulfát Ólom(II)-kromát |
Azonos anion | Hidrogén-azid Nátrium-azid Kálium-azid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ólom-azid nagyon robbanékony, ütés vagy melegítés hatására hevesen robban. A robbanás során elemi állapotú ólomra és nitrogénre bomlik. Detonációs sebessége 4 g/cm³ sűrűség mellett 5180 m/s.
Ólom(II)-acetátot, esetleg ólom(II)-nitrátot vízben feloldanak és általában nátrium-azid oldatba öntik. A keletkező oldhatatlan csapadék az ólom-azid.
Magas brizanciája, stabilitása és egyszerű előállíthatósága miatt a legfontosabb primer robbanóanyagnak számít. Gyutacsokban primer töltetként funkcionál. Kizárólag alumínium tokozású gyutacsokba teszik, mivel a rézzel érintkezve réz-azid képződhet, ami különösen veszélyes.
Mivel vízben nem oldódik és nem higroszkópos, detonációs tulajdonságait megőrzi nedves állapotban is. Ellentétben a legtöbb primer anyaggal, amelyek elveszítik érzékenységüket néhány százalék víz hozzáadásával, az ólom-azid még 40% víztartalommal sem veszít észrevehetően az erejéből.
Száraz állapotban elsősorban a súrlódásra való érzékenysége miatt veszélyes. Érzékenységére nagy hatással van a kristályok mérete. A 0,5 mm-nél nagyobb kristályokat tartalmazó ólom-azid teljesen alkalmatlan gyutacsok töltésére, és már átszórásra, érintésre is robbanhat (a kristályok eltörnek). Gyakorlati szempontból csak a nagyon finom (0,02 mm) kristályos ólom-azidnak van jelentõsége. Gyártáskor speciális anyagokat kevernek az oldatba, hogy megakadályozzák a nagyobb kristályok létrejöttét. Az így legyártott anyag biztonságosnak számít.
Másik hátránya, hogy nehezen gyullad. A gyulladási hőmérséklete magasan 300 °C felett van és rövid nyílt lánggal nehéz begyújtani. A gyutacsokba ezért 5-10%-ban könnyen gyulladó vegyületekkel keverik.
Tartós napfény hatására a kristályok felületén ólom-oxid, illetve ólom válik ki, ami megvédi a kristályokat a további oxidációtól. Érzékenységére és robbanási tulajdonságaira ez a folyamat nincs hatással.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.