csecs

Hungarian

Alternative forms

• csöcs

Etymology

Probably an onomatopoeia.^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɛt͡ʃ]
• Hyphenation: csecs
• Rhymes: -ɛt͡ʃ

Noun

csecs (plural csecsek)

1. (dated, today: rude, vulgar) breast (of a woman)

   Synonyms: mell, (formal or technical) emlő, (literary, also figurative) kebel, (vulgar) csöcs

2. (dialectal) nipple

   Synonym: mellbimbó

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csecs	csecsek
accusative	csecset	csecseket
dative	csecsnek	csecseknek
instrumental	cseccsel	csecsekkel
causal-final	csecsért	csecsekért
translative	cseccsé	csecsekké
terminative	csecsig	csecsekig
essive-formal	csecsként	csecsekként
essive-modal	—	—
inessive	csecsben	csecsekben
superessive	csecsen	csecseken
adessive	csecsnél	csecseknél
illative	csecsbe	csecsekbe
sublative	csecsre	csecsekre
allative	csecshez	csecsekhez
elative	csecsből	csecsekből
delative	csecsről	csecsekről
ablative	csecstől	csecsektől
non-attributive possessive - singular	csecsé	csecseké
non-attributive possessive - plural	csecséi	csecsekéi

Possessive forms of csecs
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csecsem	csecseim
2nd person sing.	csecsed	csecseid
3rd person sing.	csecse	csecsei
1st person plural	csecsünk	csecseink
2nd person plural	csecsetek	csecseitek
3rd person plural	csecsük	csecseik

Derived terms

Compound words

• csecsbimbó
• csecsemő

 

Expressions

• csecses korsó

 

References

1. csecs in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• csecs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csecs in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).