bizonytalan

Hungarian

Etymology

bizony +‎ -talan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbizoɲtɒlɒn]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: bi‧zony‧ta‧lan

Adjective

bizonytalan (comparative bizonytalanabb, superlative legbizonytalanabb)

1. uncertain, unsure, dubious

   Synonyms: kétséges, kétes

   Antonyms: bizonyos, biztos

2. irresolute

   Synonyms: határozatlan, tétova, tétovázó, habozó

   Antonyms: biztos, határozott, eltökélt, elszánt

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bizonytalan	bizonytalanok
accusative	bizonytalant	bizonytalanokat
dative	bizonytalannak	bizonytalanoknak
instrumental	bizonytalannal	bizonytalanokkal
causal-final	bizonytalanért	bizonytalanokért
translative	bizonytalanná	bizonytalanokká
terminative	bizonytalanig	bizonytalanokig
essive-formal	bizonytalanként	bizonytalanokként
essive-modal	bizonytalanul	—
inessive	bizonytalanban	bizonytalanokban
superessive	bizonytalanon	bizonytalanokon
adessive	bizonytalannál	bizonytalanoknál
illative	bizonytalanba	bizonytalanokba
sublative	bizonytalanra	bizonytalanokra
allative	bizonytalanhoz	bizonytalanokhoz
elative	bizonytalanból	bizonytalanokból
delative	bizonytalanról	bizonytalanokról
ablative	bizonytalantól	bizonytalanoktól
non-attributive possessive - singular	bizonytalané	bizonytalanoké
non-attributive possessive - plural	bizonytalanéi	bizonytalanokéi

Derived terms

• (bizonytalanít →) elbizonytalanít
• bizonytalankodik
• bizonytalanság
• bizonytalanul

 

Further reading

• bizonytalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bizonytalan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).