madárfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának és azon belül az őszapó (Aegithalos) nemének névadó madárfaja. Számos alfaja ismert.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) A Magyarországon is előforduló északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) alfaj | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1] | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Aegithalos caudatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Az őszapó elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őszapó témájú médiaállományokat és Őszapó témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
A fajra a 13–15 centiméteres átlagos testhossz jellemző, melyből csak a madár farka 7–9 centiméter hosszú. Szárnyának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7–10 gramm. Csőre általában nagyon rövid, feketés. A nemek tollazatukban egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszínes barna beütéssel, bár az egyes alfajok – melyekből az 1990-es évekre közel 20-at írtak le – jelentősen eltérők. Három fő csoportra osztják megjelenésüket, de közöttük átmenetek és elszigetelt populációk is előfordulnak. Ezekből Európában kettő példányai figyelhetők meg: az egyikek világosak, fehér fejjel, a másikak sötétebben, fejoldalon és a többségben a mellen is csíkokból vagy foltokból összeálló keskeny sötét sávval.
Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra, ilyenkor többször megfordul a madáretetőknél.
Állandó madár. A költési időszakon kívül csapatosan kóborol, sokszor cinegefélékhez csatlakozik.
Hangja éles „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr”, melyek mellett még a társalgó „tp” (vagy „zepp”) is ismert. Ha nyugtalan, trillája elnyújtott és magas. Éneke ritkán hallható lágy csiripelés.
Dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított erdőkben költ. Fészkük zárt, puha, ovális alakú, alapanyaga főként pókszálakkal összefogott moha, amit ágvillákba épít, indák közt és nyírfakéreggel, zuzmóval álcázza. Egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet a belsejébe. A párok közösen építik a fészket. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáinak felnevelésébe.
Évente egyszer költ. Ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki.[forrás?]
Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén előforduló madár.
Nagyrészt állandó, ősszel és télen kisebb csapatokba verődve kóborol. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt megtalálható. Költőhelye a dús aljnövényzetű, bozótos, pusztulófélben lévő fákkal tarkított lombhullató és lombelegyes tűlevelű erdős területek.
A közel 20 alfaj nagyjából fele előfordul Európában.
Magyarországon két alfaja honos:
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett (Least Concern, rövidítése LC) kategóriába sorolja mind globálisan, mind Európban, mind pedig az EU-ban.[2]
Magyarországon ennek ellenére védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[3]
.jpg)
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
