![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Australite_back_obl.jpg/640px-Australite_back_obl.jpg&w=640&q=50)
Üveg
amorf szilárd anyag, hő hatására folyadékokra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Az üveg olyan keverék anyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba. Ez a cikk alapvetően a szűkebb értelemben és a köznyelvben „üvegnek” nevezett kvarcüvegről és annak változatairól szól, és nem tárgyalja a különböző egyéb üvegfajtákat, például a vulkáni kőzetek tömegének nagyobb részét adó kőzetüvegeket.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Australite_back_obl.jpg/640px-Australite_back_obl.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Girona_-_Museu_d%27Arqueologia_de_Catalunya_-_20110122_%282%29.jpg/640px-Girona_-_Museu_d%27Arqueologia_de_Catalunya_-_20110122_%282%29.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Glass-Ball.jpg/320px-Glass-Ball.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d2/Murano_Glass_Museum_25052015_01.jpg/640px-Murano_Glass_Museum_25052015_01.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Feng_Shui_Christal_02.jpg/640px-Feng_Shui_Christal_02.jpg)
A vulkáni üvegek legismertebb fajtája az obszidián.[1] Emellett létrejönnek tektitek meteoritbecsapódáskor,[2] fulguritok villámcsapáskor,[3] trinititek atombomba robbanásakor, és a köfelsit friktionit hegyomláskor.[4] Ezek az üvegek főként a homok megolvadásával alakulnak ki, de a kristályrács a lökéshullámok hatására olvadás nélkül is tönkremehet – így jön létre például a földpátból a maszkelinit. Szol-gél folyamatokkal is előállíthatók üvegek; így készülnek az aerogélek.
A kvarcüveg technológiai szempontból folyadék; viszkozitása mintegy 1040 Pa·s. Mintegy 100 000-féle üveget ismerünk, amelyek közül 7–800-at használunk a gyakorlati életben – ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük és ezzel tulajdonságaik eltérőek. Szerkezetük a folyadékokéhoz hasonlóan véletlenszerű; az olvadt ömledékből rögzül a megszilárdulás pillanatában. A folyadék- és az üvegállapot között az a különbség, hogy a megszilárdult üvegszerkezetben (üvegállapotban) az atomok hőmozgása gátolt.