Öröm (érzelem)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az öröm széles körben olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet az emberek és állatok pozitívként, kellemesként, vagy keresni érdemesként tapasztalnak. Ez magában foglal több különleges mentális állapotot, mint például amilyen a boldogság, szórakozás, élvezet, eksztázis, eufória is. A korai pszichológiai örömre való képesség, az öröm elve írja le a pozitív visszacsatolási mechanizmust, ami a szervezetet motiválja, hogy újraélje a jövőben azt a helyzetet amit kellemesként érzékel, és arra, hogy kerülje az olyan helyzeteket amelyek a múltban fájdalmat okoztak.[1]
Ez a szócikk az érzelemről szól. Hasonló címmel lásd még: Öröm (egyértelműsítő lap). |
Az öröm tapasztalása szubjektív , illetve más egyének különböző mértékű örömöt tapasztalnak ugyanabban a helyzetben. Sok örömteli élmény kapcsolódik az alapvető biológiai funkciók kielégítéséhez, mint például az evés, a testmozgás, a higiénia, és a szex.[2] A kulturális dolgok elismerése, és az olyan tevékenységek, mint például a művészet, a zene, a tánc, és az irodalom gyakran örömteliek.[2]