Ír Köztársaság (1798)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ír Köztársaság (írül: Poblacht na hÉireannPoblacht na hÉireann or Saorstát Éireann), más néven Connachti Köztársaság egy rövid ideig fennállt forradalmi állam volt az Ír-szigeten, 1798-ban. Egyes vélekedések szerint a köztársaság területe az egész szigetre kiterjedt, de a valóságban csak Connacht területére terjedt ki. Az ír királyi csapatok katonai előnyének köszönhetően a nagyobb városokat, mint Dublint, Belfastot vagy Corkot nem sikerült elfoglalniuk, így súlyos hátránnyal kellett szembenézniük a háború alatt.
Ír Köztársaság | |||||
el nem ismert történelmi állam, Franciaország testvérköztársasága | |||||
Poblacht na hÉireann 1798. augusztus 22. – 1798. szeptember 23. | |||||
| |||||
Az Ír Köztársaság által birtokolt terület | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Dublin | ||||
Beszélt nyelvek | ír, angol | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | köztársaság | ||||
Államfő | Jean Joseph Amable Humbert | ||||
| |||||
Az ír felkelést követően Napóleon tábornoka, Jean Humbert vezetésével 1000 fős francia hadsereg szállt partra Killalában, Mayo megyében. Humbert tábornok még a partraszállás napján, 1798. augusztus 22-én kikiáltotta az Ír Köztársaságot az alábbi szónoklattal:
„SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, UNIÓ, Több sikertelen függetlenségi kísérlet után, íme megérkezett az utolsó francia katona... ezennel kikiáltom az egyesült, szabad Ír Köztársaságot! Ez a mi kiáltásunk! Előre! Szívünket a dicsőségnek és a boldogságnak szenteljük.”
A köztársaság első győzelme, a castlebar-i csata (augusztus 27.) után, Humbert tábornok kiadta az alábbi nyilatkozatot, és John Moore-t a connachti tartomány kormányzójának tette meg:
Az ír hadseregnek
Szabadság, Egyenlőség
A castlebar-i főhadiszállás, Fructidor 14. napja, a Francia Köztársaság hatodik éve, egy és oszthatatlan.
Én, Humbert tábornok, az ír hadsereg főparancsnoka, a lehető legkevesebb késedelemmel óhajtom létrehozni a connacht-i tartomány adminisztratív hatalmát, a következő szempontok alapján:
1. Connacht tartomány kormánya a következő parancsig Castlebar-ban kell üléseznie.
2. A kormányban tizenkettő fő kap helyet, őket a francia hadsereg vezetője fog kinevezni.
3. JOHN MOORE polgártárs a connacht-i kormány kormányzója lesz, aki a kormány egységéért és működéséért fog felelni.
4. A kormány haladéktalanul Connacht tartomány katonai hatalmává alakíttatja önmagát, az ír és a francia hadsereg ellátását átvállalva.
5. Létrejön nyolc gyalogsági tartomány, mindegyikben 1200 fő katona, és négy lovassági tartomány, mindegyikben 600 katona fog szolgálni .
6. A kormány felkelőnek és hazaárulónak nyilvánítja az a férfit, aki a fegyver és felszerelés kézbesítése utáni négy és húsz óra között nem jelentkezik a hadseregbe.
7. Minden tizenhat és negyven éves férfinak KÖTELES, az Ír Köztársaság nevében, a francia táborba vonulni, a közös ellenség ellen harcolni, az elangolosított Írország ellen, akik az ősi Hibernia feltámadása és boldogsága útjában állank.
A hadsereg főparancsnoka
HUMBERT.[1]
A felkelők köztársasága a Francia Köztársaság bábállama (testvérköztársasága) volt alig egy hónapon át. A rövid idő ellenére Moore kormányzó olyan kérdéseket is megtárgyalt, mint a Francia Kormány nevében kinyomtatott bankjegyek.[2]