From Wikipedia, the free encyclopedia
A gejzír (más néven szökőforrás) melegvizes forrás, mely többnyire szabályos időközönként kitör, és vizet, illetve vízgőzt juttat szökőkútszerűen a levegőbe.
Nevét a világ szinte minden nyelve az Izlandon található Geysir nevű gejzír nevéből vette. Ennek a nevezetes gejzírnek az izlandi gjósa (=kitörni) igéből származik az elnevezése.
A ma is érvényben lévő elmélet szerint (aminek alapjait 1846-ban Robert Wilhelm Bunsen fektette le) a gejzír üregeinek, csatornáinak mélyén magmatikus gázokból származó hő halmozódik fel. Ez a hő hevíti a mélyben lévő vizet, melynek következtében robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A felfelé törekvő gőz löki ki a kürtőből a vizet, így keletkezik a gejzírenként változó magasságú vízoszlop. Fontos, hogy a repedések, hasadékok járatai kanyargósak, változó szélességűek legyenek, ugyanis ha ez a feltétel nem adott, akkor a forrásban lévő víz szabályos mozgásba kezdene, cirkulálna, és ebben az esetben egyszerű hőforrás lenne.
A kitörések időszakosságának az a magyarázata, hogy a víznek vissza kell térnie a repedésekbe, vagyis újra meg kell telnie a kürtőnek, illetve időre van szükség ahhoz, hogy a felszínre jutott, lehűlt víz ismét forrni kezdjen, és a gőzképződés meginduljon.
A vízoszlop által elért magasságot és a kitörések között eltelő időt alapvetően két paraméter befolyásolja. Egyrészt a járatok, repedések alakja, másrészt az az idő, ami ahhoz kell, hogy a kitörés után ismét megteljenek vízzel a járatok. Ennek köszönhető, hogy a világ szökőforrásai nagyon különböznek a kitörő vízoszlop magasságában, és a kitörések közötti időtartamban.
Kövessünk végig egy ciklust lépésről lépésre. Kezdjük onnan, hogy a gejzír épp kitört, így a járatrendszer szinte üres, a víz pedig a felszínen jelentősen lehűlt.
Ritka képződmények a Földön, speciális geológiai és klimatikus körülmények szükségesek a keletkezésükhöz. Hat olyan terület van a Földön, ahol sok gejzírt figyelhetünk meg:
Ezeken a helyeken kívül többfelé találhatók kisebb számban (többnyire önállóan) gejzírek:
Az aktív gejzírek számával óvatosan kell bánni, mert nagyon könnyen sérülhet az aktivitás. Egy földrengés könnyen megszüntetheti a működést, de ritka esetekben inaktív gejzír válhat földrengés hatására ismét aktívvá. Ez utóbbi történt a Geysirrel is Izlandon 2000-ben.
A geotermikus energia hasznosítása miatt több helyen „szemet vetettek” a gejzírekre, ami veszélyezteti az aktivitást.
A Strokkur (jelentése: köpülő), Izlandon a Haukadalurben található, a Geysir közvetlen közelében. A Strokkur 8-10 percenként tör ki, és nagyjából 30 méter magasra lövi fel a vizet.
A gejzírek természetesen komoly turisztikai célpontok. Igazán látványos jelenségek, így nagy tömegeket vonzanak.
Ezen kívül is van azonban hasznuk az ember számára. Izlandon, Új-Zélandon és Japánban fűtésre is használják a gejzírek hőenergiáját, amit geotermikus erőművekkel termelnek ki.
Kassától 40 km-re, Ránkfüred község mellett található egy mesterségesen, de véletlenül létrehozott gejzír. A területen végzett próbafúrás során 40 méter magasra lövellt ki a felszín alatt összegyűlt víz. Azóta folyamatosan működik, 20-24 óránként 25 méter magasságig tör fel. A Zempléni-hegység szlovákiai folytatásában található gejzír Közép-Európában egyedülálló.
Ez a gejzír viszont hidegvizes gejzír, csak úgy mint a Németországban található Andernach-i hidegvizes gejzír (http://www.geysir-andernach.de/). Ezek "mozgatórugója" viszont nem a hő, hanem a széndioxid, és ezek minden esetben mesterséges keletkezésűek, de így is alig több mint 10 darab található belőle a világon (abból 4 Európában).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
