Áta
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Áta (horvátul: Ata[3], németül: Atta[4]): község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
| Áta | |||
 | |||
| harangláb a Kossuth utcában | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jung Károly[1] | ||
| Irányítószám | 7763 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 159 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 56′ 11″, k. h. 18° 17′ 55″ | |||
 Áta
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Áta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A török Háta névből származik, amely az 1840-es évekre változott Áta névre.[5]
A kis falu Pécstől 22 kilométerre délre, a Villányi-hegység északi lábánál fekszik, településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu.
A szomszédos települések: észak felől Szőkéd, délkelet felől Vokány, dél felől Kistótfalu, délnyugat felől Bisse, nyugat felől pedig Szalánta.
Megközelítése
Zsáktelepülés, közúton csak a Pécstől Siklósig húzódó 5711-es útról leágazó 57 112-es számú mellékúton érhető el, Egerágon és Szőkéden keresztül.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melyen saját állomása van, Áta vasútállomás a központtól mintegy fél kilométerre keletre.
Áta címere pajzs alakú.[6] Négy részre van osztva, amelyből kettőnek kék, kettőnek pedig zöld a háttérszíne.[6] Középen sátortető formájú választóvonal. A címer bal oldalán felül egy ezüsthal, a jobb oldalán felül pedig egy aranyagancs, a bal oldalán alul egy arany Trononné kereszt, míg jobb oldalán alul egy ezüstkagyló látható.[6]
A címert alul egy növényfüzér övezi, és egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.[6]
Első írásos említése 1200-ból maradt fenn (Ata). A törökök kiűzése után a falu pusztává vált, 1691-ben Boszniából jött bosnyákok települtek be, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. A 17-18. században a Batthyány család birtoka volt.
1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek:[7]
„Áta, horvát falu, Baranya megyében, Siklóshoz 2 óra, erdő közt rónán fekszik. Van 263 kath. lakosa, és szép uradalmi erdeje, és 12 egész urb. telke. Termeszt buzát, rozsot, kukoriczát, zabot, káposztát. Birja gr. Batthyáni Iván.”
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Az 1960-as években hozzácsatolták Avas-tanya és Pusztamalom településeket.
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Lajos (független)[8]
- 1994–1998: Soós Nándor (független)[9]
- 1998–2002: Soós Nándor (független)[10]
- 2002–2006: Soós Nándor (független)[11]
- 2006–2010: Soós Nándor (független)[12]
- 2010–2014: Tóth Zsolt Miklós (független)[13]
- 2014–2019: Jung Károly (független)[14]
- 2019–2024: Jung Károly (független)[15]
- 2024– : Jung Károly (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 168 | 166 | 165 | 156 | 150 | 159 | 171 | 153 | 152 | 159 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,7%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).[16]
A 2022-es népszámlálás szerint 153 fő lakja a falut, ebből 2 fő Átai vasútállomás külterületen él. A 153 főből 137 fő magyar, 5 fő német, 4 fő horvát, 2 fő cigány nemzetiségű volt, 16 fő nem nyilatkozott. A kettős identitás miatt nem 100% az eloszlás aránya. A 153 főből 52 fő római katolikus, 10 fő református, 4 fő evangélikus, 3 fő görög katolikus, 20 fő nem tartozott egyenleg felekezethez sem, 64 fő nem nyilatkozott a vallásosságról.[17]
- Falumúzeum, mely a török időkben itt letelepült bosnyák-horvátok életét mutatja be.
- Kossuth utca
- Petőfi utca
- Dózsa utca
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
