Závod
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Závod (németül: Sawed[3]) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Závod | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | László Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 7182 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 248 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 18° 24′ 54″ | |||
Závod weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Závod témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Závod község a Dunántúli-dombságban, a Völgységben, Tolna vármegye déli részén fekszik. A megye székhelyétől, Szekszárdtól körülbelül 30 kilométerre, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól körülbelül 20 kilométerre található. Szomszédos települések: Tevel, Mucsi, Kisvejke és Kisdorog.
A településen a Tevel és Kisvejke között húzódó, a 6535-ös (Bonyhád–Tevel/Murga) és 6538-as (Bonyhád-Majos–Kurd) utakat összekötő 6537-es út vezet keresztül. Ezen érhető el Bonyhád és a 6-os főút, Murga vagy Zomba és a 65-ös főút, illetve a Kapos völgyében futó utak felől is.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Kurdon található (Kurd vasútállomás), a MÁV 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalán.
Ősi település, az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn. Wosinsky Mór, a község plébánosa és régész, a Szekszárdi Múzeum alapítója 1893-ban 104 sírból álló népvándorláskori sírmezőt tárt fel. A páratlan értékű leletek ma is a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. A rómaiak által is lakott terület ma is szolgál leletekkel, Szekszárdon a múzeum őrzi őket. A török pusztítás után az első telepesek a rácok voltak, de a század legvégén visszahúzódtak a mai Szlavónia területére így a falu újra elnéptelenedett. Német telepesek 1718-ban érkeztek Závodra, ők voltak Tolna vármegye első Fulda környéki svábjai. Az itt talált romos templomokból rövid idő alatt megépítették a ma is láthatót, melyet 1768-ban már felszenteltek. Méreteiből kitűnik, hogy Závod ekkor már egyházi központ volt. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak az adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut. Súlyos időszak vette kezdetét a második világháború után, a sorozatos negatív hatások, hátrányos megkülönböztetések (világháborúk, kitelepítés, népcserék, körzetesítések stb.) a 80-as évek közepére teljesen tönkretették települést.
A régészeti leletek (amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban őriznek) tanúsága szerint a település és környéke már a népvándorlás kora óta lakott. Avar leleteit Wosinsky Mór ásta ki és publikálta.
Az első írásos említése 1231-ből származik. A török megszállás idején elnéptelenedett a falu. 1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra. A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.
Ma a község lélekszáma mindössze alig 250 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma csekély. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 287 | 282 | 276 | 253 | 244 | 259 | 248 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosság szinte 100%-a magyarnak vallotta magát, ezen belül kb. 9,5% német nemzetiségűnek.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 19,8% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 84,4%-a vallotta magát magyarnak, 17,6% németnek, 1,2% cigánynak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 92%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 3%.[12]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, református 3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,7% (7,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben vallása szerint 54,5% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 0,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[14]
Závod vallási emlékekben is igen gazdag, a kis falut sok feszület, szobor, kápolna díszíti, a század viszontagságait szerencsésen átvészelte a kálvária, felújításon esett át templom. A szobrok állítása nem volt véletlen. A plébániatörténet leírása szerint a falu fogadott ünnepein (Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szeplőtelen Fogantatás, Páduai Szent Antal, valamint Szent Donát napján) körmenetben vonultak szobraikhoz. Az alkotásokon végigtekintve érezhető, mennyire fontos az itt élők számára a vallási élet.
A római katolikus vallású lakosság barokk temploma műemlék. A Fulda környékéről érkező német telepesek három középkori templom romjait találták meg. A lakosság gyarapodásával felvetődött egy új templom építésének gondolata. A kegyúri jogokat, akkor gyakorló Mercy d'Argentau felesége 1739-ben fogadalmat tett, amennyiben férje sértetlenül hazatér a gall háborúból, Závodon templomot és plébániaházat épít. A feleség a férj hazatérését követően hamarosan meghalt.
A gróf 1763-ban Závodra utazott és ott megpillantva feleségének címerpajzsát , azonnal elkezdte a helyet az építendő templom számára kiméretni.
Az új templomot 1764-ben elkezdték építeni. A kegyúri család minden anyagot biztosított, négy kőművest és négy ácsot fogadtak fel. A község az építkezést négy éven át fuvaros és gyalogrobottal segítette. A templom teljes elkészültét a kegyúr sem érhette meg, 1767. január 22-én meghalt.
A templomberendezés kiemelkedően szép és gazdag, előre egyeztetett időpontokban megtekinthető. Az épület külső felújításon esett át, remélhetőleg a belső felújítás sem várat sokat magára.
A templom elé – feltehetően a 18. században – két szobrot állítottak. Szent Vendel, a pásztorok és nyájaik védőszentjének szobrát német telepes öltözetben, és Szent Notburga szobrát, szintén korabeli falusi viseletben ábrázolták. Az előzőt Johannes Ponert és Valentin Pez állíttatták, majd 1925-ben restaurálták. Szent Notburga idővel tönkrement szobra helyére ugyanabban az évben pirogránitból készítettek egy újabbat a pécsi Zsolnay gyárban. Költségeit a helyi Link család vállalta.
A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templomban őrzik Szent Benedek vértanú csontjait, amelyek 1777-ben kerültek Závodra. Római katolikus anyakönyveit 1742-től vezetik. A plébániához tartozik fíliaként Kisvejke.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
A település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat
A Závod Sportegyesület 1949-ben alakult. Színe: piros-fehér.
A labdarúgócsapat a Tolna vármegyei bajnokság III. osztályában szerepel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.