From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zsovtyi Vodi csata a Mikołaj Potocki vezette lengyel hadak és zaporozsjei-tatár seregek összecsapása 1648. május 7-én. A csatában a kozákok vereséget mértek a lengyel nemesi seregre Bohdan Hmelnickij vezetésével, aki egész Ukrajnát lángba borította.
Zsovtyi Vodi csata | |||
Juliusz Kossak festménye a csatáról.[2] | |||
Konfliktus | Kozák–lengyel háború (1648–54) | ||
Időpont | 1648. május 7. | ||
Helyszín | A Zsovtyi Vodi folyó partján, Ukrajnában | ||
Eredmény | Kozák-tatár győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
é. sz. 48° 37′ 31″, k. h. 33° 43′ 33″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsovtyi Vodi csata témájú médiaállományokat. |
A fokozódó lengyel mágnási elnyomás és a kozákok jogainak korlátozása miatt Ukrajna lázadozni kezdett a lengyel uralom ellen.
Az elnyomással szemben fellépő Hmelnickij, akit bebörtönöztek, de megszökött magával vitt több királyi privilégiumot, amit a kozákoknak adományoztak, de a lengyel nemesek ezeket elrejtették. A Zaporozsjei Had tanácsa Bohdan Hmelnickijt hetmanná választotta. A mágnások viszont sereget szerveztek, hogy letörjék az ellenálló szicset (kozák katonai adminisztratív központ, palánkvár), és két 12 000 fős had már úton volt Zaporozsje felé. A két sereg külön útvonalon haladt, s Hmelnickij tudta, meg kell előzni az egyesülésüket. Mivel egymaga nem tudott volna szembeszállni a lengyelekkel és a litvánokkal, ezért segítséghez folyamodott Moszkvához, a moldvai vajdához és a krími kánhoz. III. Islam-Girej küldött is egy hordát Tuhaj-bej vezetése alatt, május elején kivonultak a szicsből.
A nemesi seregeket Mikołaj Potocki hivatalos kozák hetman és Marcin Kalinowski vezette. Hmelnickij szökevényektől értesült arról, hogy Potocki előre küldte a fiát, Stefant kétezer nehézlovassal, míg vagy hatezer lajstromos kozákot, ezer német és cseh zsoldost küldött le a Dnyeper folyón gályákon. A hadak még mindig nem egyesültek.
Hmelnickij lassan haladt előre, hogy az ifjabb Potocki és a hetmanok közelebb jöjjenek a csapataihoz, távolabb kerülve egymástól, és ha lehet külön-külön verje meg seregeiket.
A tatár kán erősítése egyes források szerint 20 ezer fő volt, mások csak tízezerre, megint mások hatezer lovasra teszik. Utóbbi helytállóbb a mai történészek véleménye szerint. Hmelnickij azt akarta, hogy a kán teljes seregével támogassa a felkelést, de az egyelőre nem bízott a hetman sikerében, másrészt eléggé kétszínű, s közben tárgyalásokat folytatott a lengyelekkel is, ezért bármikor a kozákok ellen fordulhatott volna. Hogy a kozákokat mégis biztassa, Tuhaj-bejt, legjelesebb vezérét küldte a csapat élén Zaporozsjéra. A tatárok a kozák sereg két szárnyát foglalták el, illetve elővédi feladatokat teljesítettek.
Hmelnickijnek sietnie kellett, nehogy a hetmanok egyesülhessenek. Tartott ugyanakkor attól is, hogy akár Jeremi Wiśniowiecki herceg is a segítségükre érkezhet, akinek mintegy 15 ezer katonából álló, ütöképes serege volt.
Ahogy haladtak előre, elkerülték a közeli Kodak várát, amelyet csekély számú lengyel katonaság védett, de meredek ponton helyezkedett el, és nehéz volt megostromolni.
A Dnyeper mentén lefelé haladó szemeneket, azaz a lajstromos kozákokat Hmelnickij maga mellé állította. A gályákon érkező németeket és cseheket megadásra szólították, de parancsnokuk ezt megtagadta. Harc alakult ki közöttük, amelyben a németeket legyilkolták.
Amint folytatták útjukat a Dnyeper mellékfolyója a Zsovtyi Vodi felé még több környékbeli paraszt és kozák csatlakozott. Hogy mekkora erővel rendelkezett, azt nem tudni.
A lengyel csapatok kötelékében még mindig maradtak kozákok és igen sok ukrán nemzetiségű katona, továbbá tatár, és oláh (főként moldvai) nemzetiségű egységek. Annak ellenére, hogy Hmelnickij számbeli fölényben állt a két hetman seregével szemben, minőségileg a lengyelek álltak jobban, mert csapataik kivétel nélkül kiképzett reguláris egységekből álltak. Hmelncikij seregének többségét tatárok és parasztok alkották, akik igen könnyen megfutamodtak nyílt mezőn.
A kozák hetman tisztában volt seregének harci értékével, így nem mert a nyílt rónán megütközni még Stefan Potocki kastellán páncélosaival sem, mivel a lengyel lovasság az egyik legjobb katonai erő volt Európában. Hmelnickij úgy döntött, hogy sáncokat ásat, és azok mögül próbálja felőrölni az ifjabb Potocki erőit. Potocki bár átkelt a folyón, a mellette szolgáló Stefan Czarniecki tanácsára azonban visszavonult a másik partra. Erre a hetman felhagyott az erődítési munkálatokkal, és seregével ő is követte.
Az utóbbi napok esőzéseitől a föld felázott, így Hmelnickij remélte, hogy a lovasság majd elakad a sárban. A hetman hadai is csakhamar megérkeztek. A Zsovtyi Vodi másik partján a kozák had, a tatárok védelme alatt, sáncok emelésébe fogott. Mielőtt a töltés elkészült volna, a munkát megzavarta az ifjabb Potocki váratlan támadása, amely majdnem eldöntötte az ütközet sorsát a lengyelek javára. Hmelnickij teljes vereségét csak a hirtelen kitört zápor akadályozta meg.
A veszteségek miatt dühös Tuhaj-bej csaknem elvonult. A lengyel támadásban részt vevő ukrajnai zászlóaljakból néhány embert foglyul ejtettek, akiket Hmelnickij tanácsára a murza szabadon bocsátott, visszaengedte a lengyel táborba, ahol azok elmondták milyen nagylelkűen bántak velük a kozákok és a tatárok, s hogy mennyi ukrán paraszt fogott fegyvert. Hmelnickij ravaszul így próbálta maga mellé állítani a lengyelek oldalán harcoló ukránokat, akik valószínűleg már ekkor eltökélték, hogy átállnak a kozákokhoz.
Május 7-én megkezdődött az ütközet. A harc forgatagában egyik pillanatról a másikra a lengyel sereg valamennyi ukrán nemzetiségű katonája átállt a kozákokhoz, és ez végzetes lett a lengyelek számára.
Stefan Potocki kastellán elesett, Mikołaj Potockinak sikerült elmenekülni, és elérte Kalinowskit, aki Korszunynál táborozott.
Hmelnickij ezt követően még aznap bevonult Cserkasziba, ahol ismét rengeteg kozák és népfölkelő csatlakozott hozzá. Innen előreküldte Tuhaj-bejt és a mellé állt szemeneket, hogy üssenek rajta Kalinowskin. Ezalatt a parasztok elkezdték fosztogatni és lemészárolni a városi zsidókat, lengyeleket és cigányokat.
A rajtaütés nem sikerült, Tuhaj-bejt visszaverték. Hmelnickij ekkor a segítségére sietett és sikerült megnyerni a csatát.
A csatában a két lengyel sereget teljesen megsemmisítették. Bár Hmelnickij veszteségei is nagyok voltak, de neki jött az utánpótlás, mert a kozákok és a parasztok óriási számban csatlakoztak a felkelő sereghez. Hmelncikij több lengyelek védte várat bevett, s néhány erőd kivételével egész Kelet-Ukrajna a kezébe került.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.