Zalabai Zsigmond

Zalabai Zsigmond (Ipolypásztó, 1948. január 29. – Somorja, 2003. december 26.) kritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató.

Zalabai Zsigmond
Született	1948. január 29.[1] Ipolypásztó
Elhunyt	2003. december 26. (55 évesen) Somorja
Zalabai Zsigmond aláírása
Sablon Wikidata Segítség

Élete

1966-ban érettségizett Ipolyságon, majd 1972-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen angol-magyar tanári oklevelet, illetve 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1995-től az MTA doktora.

1972–1975 között az Irodalmi Szemle, 1975–1989 között a Madách Könyv- és Lapkiadó eredeti irodalmi részleg vezetője, 1988-tól a kiadó főszerkesztőhelyettese. 1988-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense. 1990–1992 között tanszékvezető.

Az 1960-as évek második felében indult írónemzedék hangadó kritikusa. Irodalomelmélettel, stilisztikai kérdésekkel és helytörténettel is foglalkozott.

Kezdeményezője volt az Új Mindenes Gyűjtemény sorozatnak. Több kötetet állított össze Szenczi Molnár Albertről. A somorjai Bibliotheca Hungarica alapítója.

Elismerései

• 1981/1990 Madách Imre-díj
• 1996 Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja
• 1999 Márton Áron-emlékérem

Emlékezete

• Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár

Művei

• 1974 A vers túloldalán.
• 1975 Mérlegpróba.
• 1981 Tűnődés a trópusokon
• 1984 Mindenekről számot adok (Ipolypásztó mon. 1. rész)
• 1985 Hazahív a harangszó (Ipolypásztó mon. 2. rész)
• 1995 Verstörténés
• 1995 Víz, víz, víz… (tsz. Presinszky Lajos)
• 2001 Irodalom és iroda-lom.
• 2001 Verses magyar Bohémia