svájci-amerikai filmrendező, producer From Wikipedia, the free encyclopedia
William Wyler (eredeti neve: Wilhelm Weiller) (Mülhausen, Német Császárság, 1902. július 1. – Los Angeles, 1981. július 27.) háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező és filmproducer.
| William Wyler | |
 | |
| Született | 1902. július 1.[1][2][3][4][5] Mulhouse[6] |
| Elhunyt | 1981. július 27. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Catherine Wyler |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Párizsi Konzervatórium |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1925–1970 |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb rendező Mrs. Miniver (1943) Életünk legszebb évei (1947) Ben-Hur (1960) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb rendező Ben-Hur (1960) | |
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb film Életünk legszebb évei (1949) Ben-Hur (1960) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz William Wyler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wyler Wilhelm Weillerként született Elzászban a Német Császárság területén 1902-ben. Apja svájci, anyja német volt. Édesanyja unokatestvére volt annak a Carl Laemmlenek, aki az Universal Picturest alapította. Édesapja, Leopold pedig utazó árus volt, aki később virágzó rövidáru üzletet hozott létre.
Édesanyja az ifjú Wilhelmet és bátyját, Robertet gyakran vitte koncertekre, színházba vagy operába. Néha a család otthon rögtönzött amatőr színjátszással is előállt.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatal Wyler nem igazán érdeklődik a családi üzlet iránt, édesanyja kapcsolatba lépett híres unokatestvérével. Laemmle minden évben Európába utazott, hogy fiatal tehetségek után kutasson, akik aztán később Amerikában vállalhattak munkát.
1921-ben Wyler egy hajón találta magát egy cseh fiatalemberrel, Paul Kohnerrel útban New York felé. Pár évig a keleti parton dolgozott, majd eldöntötte, hogy Hollywoodba indul szerencsét próbálni.
1923-ban érkezett Los Angelesbe és a Universal Picturesnél kezdett el dolgozni, kezdetben a színpadot takarította és székeket pakolt. Később másod-és harmad rendezőasszisztensként dolgozott, majd 1925-ben az Universal stúdió legfiatalabb rendezője lett, ekkor szinte csak rövid westerneket forgatott.
1928-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, szintén ez évben rendezte első nem westernjét, az Anybody Here Seen Kell? című filmet.
Az 1930-as években hamar bebizonyította kvalifitásait olyan filmekkel, mint a The Love Trap vagy a The Good Fairy. Miután elhagyta az Universalt Samuel Goldwynnal kezdett el dolgozni hosszú éveken keresztül, ebből az együttműködésből olyan klasszikusok születtek, mint Az élnivágyó asszony (1936), Zsákutca (1937), Üvöltő szelek (1939), Ember a láthatáron (1940), A kis rókák (1941) vagy az Életünk legszebb évei (1946).
1942. és 1945. között Wyler az Amerikai Légiérőnél szolgált. Két dokumentumfilmet is készített, a The Memphis Belle: A Story of a Flying Fortress és a Thunderbolt címmel. Wyler többször is az életét kockáztatta, amikor ellenséges területeken repült keresztül, hogy aktuális bombázásokat mutasson be. Wyler operatőre, Harold J. Tannenbaum halálos lövést is kapott forgatás alatt.
Wyler talán legszemélyesebb filmje az Életünk legszebb évei is a háború borzalmairól szól. Három veterán katona tér haza a harcmezőről, próbál beilleszkedni a normális életbe, de a harctéri emlékeiket nem törölhetik ki.
A háború után Wyler mind kritikailag nagyra tartott, mind kasszasikerek szempontjából jelentős filmeket rendezett. 1949-ben Olivia de Havilland az általa jegyzett Az örökösnőben nyújtott alakításának köszönhetően nyerte el második Oscar-díját, de 1953-ban Audrey Hepburnt is sikerült a trónra emelnie a Római vakációval.
Európában is elismerték a munkásságát, mert 1956-ban a Szemben az erőszakkal Arany Pálmát nyert, de legnagyobb sikere kétségtelenül a Ben Hur volt, amely 11 Oscar szobrocskát gyűjtött össze, többek között Wyler harmadik legjobb rendezői díját a Mrs. Miniver és az Életünk legszebb évei után.
Az 1960-as években is még olyan sikerek köthetők a nevéhez, mint A gyerekek órája (1961), A lepkegyűjtő (1965) vagy a Funny Girl (1968).
Utolsó filmjét 1970-ben forgatta The Liberation of L.B. Jones címmel. Ezután is voltak még filmes tervei, de ezeket egészségi okok miatt inkább félretette, és a családjával töltötte élete hátralevő részét.
Wylert egy rövid házasság (1934- 1936] fűzte Margaret Sullavan színésznőhöz, majd 1938 októberében feleségül vette Margaret Tallichetet, aki mellett már halálig kitartott. Ebből a kapcsolatból öt gyermek született: Catherine, Judith, William Jr., Melanie és David.
Wyler 1981. július 27-én halt meg 79 évesen szívinfarktusban, és a californiai Forest Lawn Memorial Parkban helyezték örök nyugalomra.
Wylert jelölték legtöbbször Oscar-díjra a legjobb rendező kategóriájában, 12 alkalommal. Ebből háromszor meg is kapta a szobrot, csakúgy mint Frank Capra, így holtversenyben állnak a négyszer is díjazott John Ford mögött.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
