orvos, szakíró, jógaoktató From Wikipedia, the free encyclopedia
Weninger Antal (Boldogasszony, Moson vármegye, 1902. április 22. – Budapest, 1993. november 25.[1]) orvos, szakíró, jógaoktató.
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Weninger Antal | |
 | |
| az 1950-es években | |
| Született | 1902. április 22. Boldogasszony |
| Elhunyt | 1993. november 26. (91 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A jelenleg Ausztria területén lévő Boldogasszonyban született (ma Frauenkirchen). Két évesen családja Mosonbánfalvára költözött, miután édesapját ott főjegyzővé választották. Burgenland átcsatolásáig itt élt a család. A magyaróvári gimnázium első négy éve után, a világháború hősi ideáljától elragadtatva, a kismartoni katonai főreáliskola növendéke lett, és innen mint rangelső, a traiskircheni katonai akadémiára került.[2] Az elvesztett háború után lemaradt a katonai pályáról és 17 évesen a bécsi orvostudományi egyetemre járt, végül a budapesti egyetemen szerzett diplomát 1930-ban. A debreceni klinikán tanársegéd, szülész-nőgyógyász, sebész és a röntgenlabor vezetője lett.
Ő írta 1939-ben az első magyar jógakönyvet A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt. A negyvenes évek végén Ortutay Gyula kultuszminiszter ki akarta nevezni Dr. Weningert nyilvánosan hiteles egyetemi tanárnak, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az orvosi egyetemen szabad, fakultatív tárgyként a pszichoszomatikus módszert tanítsa, majd bevezesse a jóga rendszeres oktatását. Azért, hogy akiknek a gyógyítás lesz a dolguk, először magukat, igazi Énjüket ismerjék meg, mielőtt másokat kezelnének. Az elkövetkező években tizenhárom könyve látott napvilágot ebben a témában.
A Magyar Nemzet első munkatársainak egyike volt, számos náciellenes cikket közölt Bánfalvi Szilárd álnéven, ezek közül kiemelkedett a Nyilas áfium ellen való orvosság és a Paranoiások című sorozata, amelynek egyik darabjában alig leplezve rajzolta meg Hitler elmeorvosi portréját. E cikk miatt bíróság elé is került. A második világháború előtt és alatt üldözöttek százait mentette meg saját élete kockáztatásával.
A háború után 1947-ben eltávolították igazgató-főorvosi állásából, megakadályozták, hogy a SOTE-n tanítson és sokáig csupán iskola-, és üzemorvosként dolgozhatott. Ezekben az években a gyógyításon kívül elsősorban a keleti orvoslással foglalkozott. Legjelentősebb könyve Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be.
1988-ban, negyvenhat évnyi szünet után jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga útján. Írt külföldi orvosi szaklapokba németül, franciául, és angolul. Öt nyelven tájékozódott folyamatosan szemüveg nélkül mindarról, amit a világ orvostudománya újként kínál.
A 80-as években kis létszámú jógacsoportokat is oktatott. Csak élete vége felé jutott szóhoz a televízióban, 1991-től nevéhez fűződött az első, jógát népszerűsítő tévésorozat. Illetve ebben az időben írt cikkeket a Nők Lapjába melyek ezoterikus tartalmúak voltak. Elsősorban az Integrál-jógát (több klasszikus jógaforma intelligens kombinációja) népszerűsítette, könyveiben többször tesz említést róla.1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje polgári tagozata kitüntetést.
1993-ban távozott el az élők sorából. Sírhelye az Új köztemető 92-es parcellánál található. A Facebookon emlékére oldalt üzemeltetnek.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
