Wedel
település Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Wedel település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. A pinnebergi közigazgatási körzethez tartozik, Hamburg nyugati, Elba-menti agglomerációjának része, lélekszáma mintegy 32 000 fő. 1993 óta nevezik ismét hivatalosan is csak "Wedel"-nek, elhagyva az azelőtt 30 éven át használt "Holstein" utótagot.
| Wedel | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Schleswig-Holstein | ||
| Járás | Pinneberg | ||
| Polgármester | Gernot Kaser | ||
| Irányítószám | 22880 | ||
| Körzethívószám | 04103 | ||
| Rendszám | PI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 538 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 021,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 18 m | ||
| Terület | 33,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 53° 34′ 60″, k. h. 9° 42′ 00″ | |||
 Wedel
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén | |||
| Wedel weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wedel témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Wedel számos turisztikai érdekességgel bír, ilyen például a hamburgi kikötőbe befutó hajókat üdvözlő Willkomm-Höft hajóköszöntő, a hamburgi jachtkikötő (Németország északi partvidékének legnagyobb jachtkikötője a maga jelenleg 1950 férőhelyével), a Roland (szobor, a település jelképe) és a wedeli lápvidék (tájvédelmi körzet). A települést északkeleti-délnyugati irányban szeli ketté a részben malomtóvá felduzzasztott Wedeler Au patak.
Légifelvétel Wedelről; a vasútállomástól jobbra kezdődik a település központja
Légifelvétel Wedel környékéről
A wedeli erőmű kéményei
A wedeli láp
Légifelvétel Wedelről
| Év | 1910 | 1925 | 1933 | 1939 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség (12.31-én) | 5.938 | 6.168 | 7.661 | 8.308 | 31.850 | 31.783 | 32.060 | 32.221 | 32.354 | 32.164 | 32.014 | 32.177 | 32.513 | 32.601 |
1947-ben a település lélekszáma 14 388-ra rúgott; ebből 7 190 fő volt helyi születésű, 7 198 pedig menekült. 1955-ben a népesség elérte a 17 381 főt; ennek 50,8%-a volt helyi születésű, 41,6% elűzött, 7,7% pedig az egykori NDK állampolgára.
Wedelt először 1212-ben említik. Elhelyezkedése folytán (az "Ökörút" néven ismert történelmi, szárazföldi kereskedelmi útvonal mentén fekszik) jelentős marhapiaccal rendelkezett, amely mindmáig megrendezésre kerül Ökörpiac néven.
A wedeli lápvidéken építtették fel 1311-ben Hatzburg földhalomvárát Schauenburg grófjai és 1400-ig használták uralkodói székhelyükként (onnantól Pinnebergbe települtek át). 1710-től közigazgatási székhelyként vették ismét használatba, amíg teljesen le nem pusztult. Légifelvételeken mindmáig kivehető a vár ovális vonala. Az eredeti helyszín közelében, a Hatzburgtwietén állították fel a várnak az ásatások nyomán rekonstruált modelljét.
1731. március 16-án tűzvész tört ki, 167 ház égett le. 1837. szeptember 13-án a templom és 20 ház vált lángok martalékává. 1878 májusában felrobbant a Schulau közelében működő puskaporgyár, tíz halálos áldozatot követelve.
1875. december 3-án nyerte el Wedel a városi rangot. 1909-ben Schulau falut az önkormányzat javaslatára Wedelhez csatolják takarékossági okokból. Schulau maga 1892-ben egyesült a népesebb Spitzerdorffal.
A nemzetiszocialista hatalomátvétel nyomán 1933. március 11-én, ünnepélyes keretek közt tűzték ki a városházára a horogkeresztes és a fekete-fehér-vörös zászlót. 1933. április 12-én négy SA-s segédrendőr állt szolgálatba. 1933. július 23-án a szociáldemokraták a városi közgyűlésből való kiválásra kényszerültek. Az 1933. december 15-én meghozott községi alkotmánytörvény 1934. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a már 1932. április 21-én megválasztott, majd a hatalomátvételt követően az NSDAP-be belépett polgármesterre, Harald Ladwigre szállt a város igazgatásának teljes felelőssége.
A nemzetiszocializmus ideje alatt Wedelben működött a Neuengamme koncentrációs tábor egyik kirendeltsége. Erre emlékeztet egy sztélé a Bundesstraße 431. szám alatt, kb. 700 méterre a hamburgi határtól.
1943. március 3-án a város jó részét lerombolta egy brit bombázás.
A hidegháború idején Wedelben építették meg a legnagyobb német segédkórházat a helyi gimnázium alatt. Ezt egészen a '90-es évekig bevetésre készen tartották, majd a világpolitikai helyzet változása nyomán felszámolták.
2014. szeptembere óta folyik egy városépítési-tájtervezési ötletverseny egy, a város északi részén elterülő 53 hektáros, beépítendő terület (előzőleg faiskola) kapcsán - a már beépített Steinberg és Lülanden ill. a holmi homokhegyek között, a szintén tervezett északi elkerülőúttal (B-431, lásd lent, a Közlekedés címszó alatt) határolva -, ahova főként lakóházakat és kiszolgáló intézményeket építenének. A potenciálisan 800 lakóegység kerek 30%-a állami támogatással jöhetne létre.[2]
_02.jpg)
A Rolandot 1558-ban állították fel, a piaci tisztesség uralkodói védelmének jelképeként. Többször restaurálták, 1950-ben pedig áthelyezték a piac északi oldalára. Az ökörpiac vonatkozásában a piaci és a kereskedelmi szabadságot jelképezte.[3] 1786-ban a dán király ún. "Flecken" (kisebb, de a saját környezetében jelentősebb település) rangra emelte Wedelt, ami nagyban megkönnyítette a sörök és a borpárlatok exportját.
- Hivatalos oldal (német)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
