település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Vratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Vratečko | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Sziszek-Monoszló |
Község | Petrinya |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 44273 |
Körzethívószám | (+385) 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 120 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 16° 06′ 41″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sziszek városától légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, az Utinja torkolatától nyugatra fekszik.
Neve 1269-ben „Wrathna locus” néven bukkan fel először. 1507-ben „Wracza”, 1509-ben „Wradczya”, 1517-ben „Wrathcza”, 1546-ban „possessio Wratcza”, 1563-ban „Wratschay” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vratesko” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 211, 1910-ben 368 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. A háború folyamán a továbbiakban itt, a falu közelében délkeletre és a Kulpánál húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 60 lakosa volt.
Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A gorai plébánia filiája.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.