Moszkva, Bolsoj Karetnij utca 15., melyről Viszockij egyik dala szól. 1949–1955 között lakott itt
Apja a Vörös Hadsereg zsidó származású ezredese volt, aki végigharcolta a második világháborút. Vologya 1947–1949-ben vele és örmény mostohaanyjával a Berlin melletti Eberswaldban élt (ahol apja akkor állomásozott), aztán már csak az anyjával, Moszkvában, aki tolmácsnő volt. Az iskola után egy ideig műszaki főiskolára járt, de otthagyta és belépett a MHAT (Moszkvai Művész Színház) Stúdiójába (1956–1960). 1960-ban feleségül vette egyik osztálytársnőjét, de egy év után elváltak. A moszkvai Puskin Színházban kezdte meg pályafutását, de hamarosan otthagyta, és megjárt egy csomó más moszkvai színházat is. 1963-ban elvette Ludmilla Abramova színésznőt. Az éppenhogy megalakult Taganka Színházba1964-ben került, és a tagja maradt azután élete végéig. A színházalapító főrendező, Jurij Petrovics Ljubimov mindenben támogatta. Felismerte dalköltői tehetségét is, és lehetőséget adott számára dalai és szövegei felhasználására a színház tevékenységében. Viszockij a Tagankán több mint húsz szerepet alakított, köztük Hamletet.
Gitárral kísért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz sanzonhagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona- és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zömét életében nem adták ki, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott.
1967-ben egy filmforgatáson ismerkedett meg harmadik feleségével, Marina Vlady orosz származású francia színésznővel, akivel 1969-ben házasodott össze (ennek ára Vlady részéről az volt, hogy 1968-ban belépett a francia kommunista pártba). Az ő segítségével sikerült egy amerikai koncert-körutat megszervezniük. Néhány magyar filmes (Jancsó Miklós, Mészáros Márta) is segítette a vasfüggöny időnkénti átlépésében. Az egyetlen film, amelyben együtt játszottak, Mészáros Márta Ők ketten (1977) című alkotása.
1970-ben megjelent Farkasvadászat című dala, azonban a Szovjetunióban bojkottálták felvételét az ottani írószövetségbe.
Sokat ivott, és morfinista lett. Halálát is ebből fakadó szívroham okozta az 1980-as moszkvai olimpia ideje alatt. Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon.
Viszockij szobra Szocsiban„Vlagyimir Viszockij” ezüst emlékérme, 25 rubel, (Oroszországi Központi Bank, 2018)
1959 – Kortársak (Сверстницы) – Moszfilm; Rendező: V. Ordynskii
1962 – Dima Gorin karrierje (Карьера Димы Горина) – M. Gorkii Studio; Rendező: F. Dovlatyan & L. Mirskij
1962 – A 713 – leszállási engedélyt kér. (713-й просит посадку) – Lenfilm; Rendező: G. Nyikulin
1962 – Partra vetve (Увольнение на берег) – Moszfilm; Rendező: F. Mironer
1963 – Büntető (Штрафной удар) – M. Gorkii Studio; Rendező: V. Dorman
1963 – Élők és holtak (Живые и мёртвые) – Moszfilm; Rendező: Aleksandr Stolper
1965 – A holnap utcáján (На завтрашней улице) – Moszfilm; Rendező: F. Filipov
1965 – A mi házunk (Наш дом) – Moszfilm; Rendező: V. Pronin
1965 – A szakács (Стряпуха) – Moszfilm; Rendező: E. Keosyan
1966 – Gyermekkoromból hoztam (Я родом из детства) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
1966 – Szása, Szásenyka (Саша-Сашенька) – Belarusfilm; Rendező: V. Csetverikov
1967 – Függőleges (Вертикаль) – Odessa Film Studio; Rendező: Sztanyiszlav Govoruhin & B. Durov
1967 – Gyors randevúk (Короткие встречи) – Odessa Film Studio; Rendező: Kira Muratova
1967 – Háború a tetők alatt (Война под крышами) – Belarusfilm; Rendező: V. Turov
1979 – A Fekete Macska bandája (eredeti címe: Место встречи изменить нельзя, azaz A találkozó helyét tilos módosítani); rendező: Sztanyiszlav Govoruhin
1979 – Apró tragédiák (Маленькие трагедии); rendező: Mihail Svejcer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Baranyi Ferenc: Szerelem és háború. Adaptációk a világirodalomból; Zrínyi, Bp., 1983
Baranyi Ferenc: Vizafogó. Új versek és műfordítások; szerzői, Bp., 1993 (Z-füzetek)
Várj reám. Orosz szerelmes versek; vál., előszó Baranyi Ferenc; General Press, Bp., 1999 (Szép versek, szép köntösben)
Ó, jössz-e már? Szerelmes versek a világ minden tájáról Baranyi Ferenc fordításában; K.u.K., Bp., 2001
Orosz költők antológiája; vál., szerk. Szőke Katalin és Zöldhelyi Zsuzsa; Magyar Könyvklub, Bp., 2001 (Klub klasszikusok)
Ratkó József összes művei I.; 2., bőv. kiad.; Kairosz, Bp., 2003
Pjatnadcaty let sz Viszockim. Sztyihi i pesznyi legendarnogo barda / Tizenöt év Viszockijjal. A legendás bárd versei és dalai; ford., bev. Viczai Péter; Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete, Bp., 2007
Tilalmakat szegve. Vlagyimir Viszockij versei és dalai; szerk. Viczai Péter; magyar-orosz nyelvű kiadás; Hanga–Új Mandátum, Bp., 2003
Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok és trópusok a műfordításban. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése orosz eredeti szövegmellékletekkel; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 (Az alakzatok világa)
Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij; ford. Ferch Magda; Gabo, Bp., 2006
Cs. Jónás Erzsébet: Kettős portré villanófényben. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése; Krúdy, Nyíregyháza, 2008
Ifjú szerzők válogatott írásai / Bulgakov i Viszockij. Izbrannije trudi molodih avtorov; szerk. Viczai Péter; Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete, Bp., 2011
Viszockij-tanulmányok, 2013. Válogatott írások a Húsz év Viszockijjal című nemzetközi tudományos konferencia anyagából a költő születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából; szerk. Viczai Péter; Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete, Bp., 2013
.jpg)
