(1859–1945) magyar etnográfus, műfordító, az MTA levelező tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.)[2] magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója.
Vikár Béla | |
1917-ben | |
Született | 1859. április 1.[1] Hetes |
Elhunyt | 1945. szeptember 22. (86 évesen)[1] Dunavecse |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (6/1-1-56) |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Vikár Béla témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vikár Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen[3] folytatott magyar nyelv és irodalom szakon 1877–1884 között, gyorsírással lejegyezte és kiadta tanárainak (Greguss Ágost, Gyulai Pál) előadásait. 1889-ben fél évre az akkor Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországba utazott a finn nyelv és néprajz tanulmányozása céljából. 1880-tól alkalmazta az országgyűlési iroda gyorsírónak, 1921-es nyugdíjazásáig itt állt alkalmazásban.
Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el – Európában egyedülálló módon – fonográfra rögzíteni a népdalokat. Bartók Béla jegyezte le fonográffelvételeit.
1900-ban a párizsi világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számontartotta ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt rögzített. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkárának választották, később maga is alapított társaságot, a La Fontaine Társaságot, s annak elnöke lett. 1911-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. Finn, francia, német, angol, grúz, észt, norvég nyelvből fordított. Leghíresebb a finn eredetiből fordított Kalevalája. Sokoldalú egyéniség volt, az 1910-es években bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi tagja (1920–1928), majd tiszteletbeli tagjaként (1928–1945) működött.
Első felesége Krekács Julianna volt, aki 1902-ben elhunyt.[4] Második felesége Bőke Kornélia (1864–1942)[5][6] volt, Bőke Gyula orvos és Freund Etelka lánya, akivel 1903. június 9-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[7]
Anyai nagyapja révén kenesei Kenessey Béla építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakjának másodfokú unokatestvére.
Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. - Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kalevala műfordítója |
Apja: Vikár János (Pápa, 1816. december 28. – ) református lelkész |
Apai nagyapja: Vikár István (Pápa, 1787. szeptember 28. – Kutas, 1869. január 23.) takácsmester |
Apai nagyapai dédapja: Vikár István |
Apai nagyapai dédanyja: Molnár Éva | |||
Apai nagyanyja: Kiss Zsófia |
Apai nagyanyai dédapja: | ||
Apai nagyanyai dédanyja: | |||
Anyja: nemes Szomjú Veronika (Lad, 1838. április 20. – Felsőmocsolád, 1922. szeptember 23.) |
Anyai nagyapja: nemes Szomjú István (Csajág, 1814. - Edde, 1885.) eddei református tanító |
Anyai nagyapai dédapja: nemes Szomjú Sámuel (Csajág, 1779. - Csajág, 1831.) | |
Anyai nagyapai dédanyja: nemes Buzás Zsófia | |||
Anyai nagyanyja: Both Katalin |
Anyai nagyanyai dédapja: | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.