Very Large Telescope

A Very Large Telescope (rövidítve: VLT, magyarul: nagyon nagy távcső) a világ egyik legnagyobb csillagászati távcső-rendszere, mely négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű tükrös távcsőből áll. A teleszkópok neveit egy helyi indián nyelvből vették: Antu (Nap), Kueyen (Hold), Melipal (Dél keresztje) és Yepun (Vénusz).

Very Large Telescope
A VLT négy, 8,2 méteres távcsövének épülete
Ország	Chile
Település	Antofagasta Region
Építés éve	1998
Típus	csillagászati obszervatórium
Elhelyezkedése
Very Large Telescope Pozíció Chile térképén
d. sz. 24° 37′ 38″, ny. h. 70° 24′ 15″-24.627333, -70.404167
Very Large Telescope weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Very Large Telescope témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A három kisebb távcső, a háttérben két nagy távcsővel

A Perseidák 2010-ben a VLT fölött

Leírása

A csillagvizsgáló a 2635 méter magas Cerro Paranal hegyen, az Atacama-sivatagban van Chilében, és az Európai Déli Obszervatórium (angolul European Southern Observatory, ESO) üzemelteti. A négy távcső működhet egymástól függetlenül is, de a négy távcsövet összekapcsolva, interferométer segítségével sokkal nagyobb, 130 méter átmérőjű távcsőének megfelelő felbontás érhető el.^[1] Az interferometrikus megfigyelést segíti négy kisebb, mozgatható, 1,8 méter átmérőjű távcső.

A teleszkópok tükreit speciális, minimális hőtágulású kerámiából készítették Németországban, majd Franciaországban csiszolták.^[2] A kerámia önmagában nem tükrözi a fényt, sötét borostyán színű. A tükör fényvisszaverő képességét összesen 12 grammnyi, 18 nanométer vastag alumíniumréteg adja.^[3]

Eredményei

2009 februárjában először készítettek képeket az interferométerrel (egyelőre a segédtávcsövekkel): a T Leporis Mira típusú változócsillagról sikerült képet alkotni, melyen a csillag korongja mellett a Mira változókra jellemző gázburok is látható, melynek átmérője a földpályáéval összemérhető.^[4][5][6]

Felfedezte a 2M 1207b-t, az első exobolygót, amelyet (a Gaël Chauvin francia csillagász vezette kutatócsoportnak) sikerült közvetlenül is megörökíteni, infravörös tartományban, az ESO 8,2 méteres VLT (Yepun) távcsövével, 2005 őszén.

Források

1. A világ legnagyobb virtuális tükre, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
2. Hubblecast 20 Special: Technology to the rescue. ESA / ESO, 2008. szeptember 25. (Hozzáférés: 2010. november 4.)
3. ESOcast 15: Recoating a Giant VLT Mirror. ESO, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2010. november 4.)
4. Hundred metre virtual telescope captures unique detailed colour image (angol nyelven). ESO Press Releases, 2009. február 18. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
5. Csillagokat látni. Knights of Cydonia Region, 2009. február 21. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
6. Kovács, József: Először készült színes kép egy vörös óriáscsillag felszínéről. Hírek.csillagászat.hu, 2009. február 27. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)

Kapcsolódó szócikk

• Rendkívül Nagy Európai Távcső

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Very Large Telescope témájú médiaállományokat.

• Visits to the Paranal Site
• ESO VLT
• ESO VLTI
• Delay Lines for the Very Large Telescopes
• The VLTI Delay Lines Archiválva 2008. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• The VLTI Delay Line
• ASTROVIRTEL Accessing Astronomical Archives as Virtual Telescopes
• Telescope to challenge moon doubters
• Travelogue VLT Visit
• VLT images

• Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap