Veliki Preszlav

Veliki Preszlav (bolgárul: Велики Преслав) város Északkelet-Bulgáriában, Sumen tartományban. 2005 szeptemberi adatok szerint, valamivel több mint 10 ezer lakosa van.

Veliki Preszlav (Велики Преслав)
Veliki Preszlav címere
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Sumen
Irányítószám	9850
Körzethívószám	0538
Népesség
Teljes népesség	8809 fő (2024. jún. 15.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Terület	76,76 km²
Időzóna	EET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 09′ 38″, k. h. 26° 48′ 43″43.160509, 26.811977
Veliki Preszlav weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veliki Preszlav témájú médiaállományokat.

I. Simeon bolgár cár (893-927) alatt lett az 1. bolgár állam fővárosa, egészen 972-ig, amikor is a bizánci seregek elfoglalták. Eredetileg egy ókori település helyén lévő szláv helység volt. Simeon uralkodása alatt keresztény erődített nagyvárossá nőtte ki magát kora keresztény bazilikával (5. század), palota-komplexummal, iskolával (893-ban másodikként alapították, az elsőt Pliszkában 886-ban), vízvezetékhálózattal, kereskedelmi és kézműves központtal.

Régészeti kutatása 1897-ben V. Zlatarszki által kezdődött meg, melyet később F. Uszpenski és K. Skorpil (1905), K. Mijatev és J. Gospodinov (1927-1928) folytattak. Szisztematikus feltárása 1945 óta folyik, olyan jeles bolgár szakértők vezetésével mint N. Mavrodinov, V. Mavrodinova, I. Zsandova, Szt. Sztancsev, T. Totev, D. Ovcsarov és mások.

A lelőhelyen már 1906-ban múzeum létesült, mely a helyi tanító Jordan Goszpodinov és K. Skorpil (a Preszlavi Régészeti Társaság alapítója) fáradozásainak volt köszönhető.

A kincsek

Bővebben: Preszlavi kincsek

A kincsleletet 1978-ban a Castana szőlőskertben találták, 3 km-re északnyugatra Veliki Preszlavtól. Az utána következő feltárás során 170 arany, ezüst és bronztárgy, valamint 15 ezüst bizánci pénzérme (VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 913/945-959, II. Rómanosz 959-963) került elő. A legértékesebb leleteket 969 vagy 972 környékén rejthették el egy szegényes kunyhó kőkemencéjében, amikor a fővárost előbb a Kijevi Rusz, majd Bizánc szállta meg. Ezzel hozzák kapcsolatba a városrész tűz általi felperzselését, melyre hamurétegek utalnak.

Többféle technikát alkalmaztak az női ékszerkészítők, többek közt filigrán díszítést, granulációt, gyöngyberakást, trébelést, zománcozást (email).

Jegyzetek

1. https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-06-2024_2.txt

• Novotný a kol 1986 Encyklopédia archeológie

További információk

• National Historical-Archaelogical Museum “Veliki Preslav“

Kapcsolódó szócikkek

• Kliment Ohridszki

• Bulgária-portál
• Földrajzportál