nomád cigány származású kulturális tanácsos, finn író, színpadi rendező és társadalmi aktivista, kulturális polihisztor From Wikipedia, the free encyclopedia
Veijo Baltzar (Kuopio, 1942. június 9. –) nomád cigány származású kulturális tanácsos, finn író, színpadi rendező és társadalmi aktivista, kulturális polihisztor. A kortárs cigány drámairodalom legjelentősebb szerzője, rendező, forgatókönyv-, hangjáték- és drámaíró, színházi pedagógus.
| Veijo Baltzar | |
 | |
| Született | 1942. június 9. (82 éves) Kuopio |
| Állampolgársága | finn |
| Gyermekei | Kasimir Baltzar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veijo Baltzar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baltzar nemzetközileg is kiemelkedő cigány író, aki az 1960-as években indult írói, művészeti és kultúrpolitikai pályafutása során jelentős hídépítő munkát végzett a többségi lakosság és a kisebbségek között.[1] Az elismert művész írói munkássága több mint 72 kreatív alkotást ölel fel, amelyek között regények, színművek, librettók, verseskötetek és forgatókönyvek szerepelnek. Első regénye, a Tűzforró út (Polttava tie, 1968) megjelenésekor hatalmas szenzációt keltett. Baltzar legutóbbi regénye, a Háborúban és szerelemben (Sodassa ja rakkaudessa, 2008) kelet-európai cigányok sorsát mutatja be a második világháború idején. A cigány nemzeti eposzként emlegetett Phuro (2000) a nomád cigányok vérörökségében, életstílusában, valamint szellemi-társadalmi, közösségi kultúrájában mélyül el.
Baltzar saját színházat vezetett, több tucat színdarabot rendezett, oktatott a Színművészeti Főiskolán,[2] valamint a képzőművészetben is tevékenyen alkot.[3]
Baltzars identitása, erős kulturális háttere és a többségi népesség kultúrájának alapos ismerete határozott és kritikus ablakot nyitott mindkét világra. Az írót jól ismerik merész, ugyanakkor kivétel nélkül építő jellegű kritikájáról, amely kíméletlenül irányul mind a többségi népességre, mind a romákra, de különösen a multikulturális társadalomra és annak hatalmi struktúráira.[4]
Baltzar munkásságának viszonya a többségi népesség és a cigányság közötti kölcsönhatással ellentmondásos. Baltzar a cigány kultúrát kicsi, de erős kisebbségi kultúraként jeleníti meg, amely folyton azon vívódik, hogy saját szempontjából vajon melyik a kifizetődőbb lehetőség: az elszigetelődés és a hagyományokhoz való merev ragaszkodás, vagy pedig a nyitás és a rugalmasság.[5]
Baltzar nem támogatja az uralkodó kultúrába való beolvadást, az integrációt azonban elfogadja. Baltzar szerint a multikulturális Európában a megfelelés kultúrája uralkodik, amelynek révén a többségi népesség mellett számos kisebbség és bevándorló önmagától asszimilálódik.[6]
Tarja Halonen köztársasági elnök 2011-ben munkásságának elismeréseként kulturális tanácsosi címet adományozott Baltzarnak.[7]
Veijo Baltzar a Drom egyesület alapítója és elnöke. A Drom kreatív kulturális és művészeti egyesületet 1976-ban alapították. Az egyesület célja a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása Finnországban és nemzetközi téren, művészeti és kultúrpolitikai eszközökkel.[8]
„Nomád cigányok voltunk, Savo volt a területünk. 12-en voltunk testvérek. Az éhezés és a nyomor mindennapos vendég volt nálunk. A család legerősebb és legegészségesebb tagjai csak három- vagy négynaponta ettek. Apám lókupec volt, lovakat adott el a gazdáknak mezőgazdasági munkára. Anyám kézművességgel foglalkozott. Az otthontalan vándor számára a házak közötti távolságok hosszúak voltak, a kemény fagyban zúzmara hevítette a ló testét." (Veijo Baltzar)[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
