közigazgatási egység Romániában From Wikipedia, the free encyclopedia
Vaslui (magyarul: Vászló) Románia egyik megyéje Moldvában. Közigazgatási központja Vászló.
| Vaslui megye | |
 | |
 | |
| Vaslui megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Moldva |
| Megyeszékhely | Vászló |
| Jelzés | VS |
| Terület | 5318 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0235 |
| Népesség | |
| Népesség | 374 700 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslui megye témájú médiaállományokat. | |
Az ország keleti részén helyezkedi el. Szomszédai keleten Moldova (a határt a Prut folyó képezi), nyugaton Neamț, Bákó és Vrancea megye, délen Galați megye, északon Iași megye. Területe 5318 négyzetkilométer. A Bârlad folyó felső és középső szakasza mentén terül el, átnyúlik a Moldvai Központi-fennsík déli és délkeleti részén; déli része a Colinele Tutovei és Dealurile Fălciului között található. Legmagasabb pontja a Dealul Mângaralei (485 m), legalacsonyabb pontja a Prut árterülete (10 m).[2]
A megye területe a Prut és a Szeret vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Folyói közül a Bârlad halad át a megye legnagyobb részén. A Bârlad legfontosabb mellékfolyói bal oldalon a Sacovăț, Durduc, Rebricea, Vasluieț, Crasna, Jarovăț, jobb oldalon a Buda, Racova, Simila și Tutova.[2]
Az éves középhőmérséklet 9,5 C. A leghidegebb hónap a január, amikor a hőmérséklet –4,2 és -3,5 C között van, a legmelegebb július 21,0 és 21,7 C közötti átlaggal. A legalacsonyabb hőmérsékletet (–32 C) la Negreşti-en, a legmagasabbat (40,6 C) Murgeni-ben mérték.[3]
Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek. Drânceni, Murgeni, Pungeşti, Gura Văii környékén kén- és vastartalmú ásványvizek találhatóak.[4]
Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[5]
| Lakosok száma | 321 936 | 344 917 | 401 626 | 431 555 | 437 251 | 461 374 | 455 049 | 395 499 | 374 700 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
2011-ben a lakosság 92,2%-a román, 1,5%-a roma volt, a többi nemzetiség aránya 0,1% alatt maradt.[5] Vallási összetétel szerint a lakosság 90,2%-a ortodox, 1,3%-a katolikus, 1,1%-a pünkösdista, 0,4%-a ágostai evangélikus, 0,3%-a óhitű keresztény, 0,2%-a hetednapi adventista.[6] A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”[7]
A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek.[8] A megyében a mezőgazdasági ágazat dominál.[9]
A legfontosabb iparágak a könnyűiparhoz tartoznak: textil- és készruhaipar, kötöttárugyártás, lábbeligyártás.[10]
Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender); a szőlőtermesztésnek Huszváros, Iana és Tutova környékén kiváló feltételei vannak.[11]
A megyének három municípiuma, két városa, 81 községe és 449 falva van.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
