Remove ads
Vaslui (magyarul: Vászló) Románia egyik megyéje Moldvában. Közigazgatási központja Vászló.
| Vaslui megye | |
 | |
 | |
| Vaslui megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Moldva |
| Megyeszékhely | Vászló |
| Jelzés | VS |
| Terület | 5318 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0235 |
| Népesség | |
| Népesség | 374 700 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslui megye témájú médiaállományokat. | |
Az ország keleti részén helyezkedi el. Szomszédai keleten Moldova (a határt a Prut folyó képezi), nyugaton Neamț, Bákó és Vrancea megye, délen Galați megye, északon Iași megye. Területe 5318 négyzetkilométer. A Bârlad folyó felső és középső szakasza mentén terül el, átnyúlik a Moldvai Központi-fennsík déli és délkeleti részén; déli része a Colinele Tutovei és Dealurile Fălciului között található. Legmagasabb pontja a Dealul Mângaralei (485 m), legalacsonyabb pontja a Prut árterülete (10 m).[2]
A megye területe a Prut és a Szeret vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Folyói közül a Bârlad halad át a megye legnagyobb részén. A Bârlad legfontosabb mellékfolyói bal oldalon a Sacovăț, Durduc, Rebricea, Vasluieț, Crasna, Jarovăț, jobb oldalon a Buda, Racova, Simila și Tutova.[2]
Az éves középhőmérséklet 9,5 C. A leghidegebb hónap a január, amikor a hőmérséklet –4,2 és -3,5 C között van, a legmelegebb július 21,0 és 21,7 C közötti átlaggal. A legalacsonyabb hőmérsékletet (–32 C) la Negreşti-en, a legmagasabbat (40,6 C) Murgeni-ben mérték.[3]
Altalajkincsekben viszonylag szegény, területén homokkövet, néhány helyen kavicsot és homokot fejtenek. Drânceni, Murgeni, Pungeşti, Gura Văii környékén kén- és vastartalmú ásványvizek találhatóak.[4]
Remove ads
Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[5]
A népesség alakulása 1930 és 2021 között
| Lakosok száma | 321 936 | 344 917 | 401 626 | 431 555 | 437 251 | 461 374 | 455 049 | 395 499 | 374 700 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
Adatok: Wikidata
2011-ben a lakosság 92,2%-a román, 1,5%-a roma volt, a többi nemzetiség aránya 0,1% alatt maradt.[5] Vallási összetétel szerint a lakosság 90,2%-a ortodox, 1,3%-a katolikus, 1,1%-a pünkösdista, 0,4%-a ágostai evangélikus, 0,3%-a óhitű keresztény, 0,2%-a hetednapi adventista.[6] A magyar és nemzetközi szakirodalom egyöntetűen egyetért abban, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság kis számú kivétellel magyar származású; ezt jelentős román kutatók is elismerik. Tánczos Vilmos szerint „Az asszimilációs folyamatok eredményeként ma már a moldvai katolikusok többsége egyáltalán nem ismeri ősei anyanyelvét és magát románnak tartja.”[7]
Remove ads
A kommunista rendszer idején a régiót erősen iparosították, de a nagy ipari komplexumok az 1990-es években tönkrementek.[8] A megyében a mezőgazdasági ágazat dominál.[9]
A legfontosabb iparágak a könnyűiparhoz tartoznak: textil- és készruhaipar, kötöttárugyártás, lábbeligyártás.[10]
Legfontosabb mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, ipari növények (napraforgó, cukorrépa, dohány, len és kender); a szőlőtermesztésnek Huszváros, Iana és Tutova környékén kiváló feltételei vannak.[11]
A megyének három municípiuma, két városa, 81 községe és 449 falva van.[2]
- Municípiumok
- Vászló (Vaslui), Barlád (Bârlad), Huszváros (Huși)
- Városok
- Murgeni, Negrești
- Községek
- Albești, Alexandru Vlahuță, Arsura, Băcani, Băcești, Bălteni, Banca, Berezeni, Blăgești, Bogdana, Bogdănești, Bogdănița, Boțești, Bunești-Averești, Ciocani, Codăești, Coroiești, Costești, Cozmești, Crețești, Dănești, Deleni, Delești, Dimitrie Cantemir, Dodești, Dragomirești, Drânceni, Jepureni (Duda-Epureni), Dumești, Epureni, Falcsu (Fălciu), Ferești, Fruntișeni, Găgești, Gârceni, Gherghești, Grivița, Hoceni, Iana, Ibănești, Ivănești, Ivești, Laza, Lipovăț, Lunca Banului, Mălușteni, Miclești, Muntenii de Jos, Muntenii de Sus, Oltenești, Oșești, Pădureni, Perieni, Pochidia, Pogana, Pogonești, Poienești, Puiești, Pungești, Pușcași, Rafaila, Rebricea, Roșiești, Solești, Stănilești, Ștefan cel Mare, Șuletea, Tăcuta, Tanacu, Tătărăni, Todirești, Tutova, Văleni, Vetrișoaia, Viișoara, Vinderei, Voinești, Vulturești, Vutcani, Zăpodeni, Zorleni
Remove ads
- Nicolae Milescu (1636-1708) diplomata
- Dimitrie Cantemir (1673-1723) Moldva fejedelme
- Alexandru Vlahuță (1858-1919) író
- Constantin Tănase (1880-1945) színész
- Nicolae Tonitza (1886-1940) festőművész
- Felix Aderca (1891-1962) költő, író
- Ana Pauker (1893-1960) politikus, külügyminiszter
- Gheorghe Gheorghiu-Dej (1901-1965) politikus, a Kommunista Párt (később Román Munkáspárt) főtitkára, miniszterelnök, az Államtanács elnöke
- Ștefan Ciubotărașu (1910-1970) színész
- Constantin Chiriță (1925-1991) író
- Andreea Răducan (1983-) olimpiai és világbajnok tornász
Remove ads
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads