Vasas (városrész)
Pécs városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
Vasas (németül Eisenau) Pécs egyik külső városrésze 1954 óta,[2] Somogy és Hird között. A hely látványosságai közé tartozik a horgásztó,[3] a víztorony[4] és a labdarúgó stadion,[5] melyben a megyei negyedosztályú Bányász Torna Club SE edz. A település szélén található a főleg szőlőtermesztésről ismert Kerékhegy.
| Vasas | |||
 | |||
| Vasasi Munkás Szent József római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Pécs | ||
| Irányítószám | 7691[1] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vasas
Pozíció Pécs környéke térképén
| |||
 é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas témájú médiaállományokat. | |||
Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.[6]
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.[7]
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.
Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.[8] Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.[9] Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlós (ma: Magyarsarlós) falu sarlókészítő mesterei végezték,[10] a kovácsolás pedig a kazár-magyar tárkányok mellett főként a szláv „vasverők” feladata volt.
Vasas címerében egy leveles szőlőfürtöt tartó kar szerepel.
- Szent Borbála bányászati emlékpark
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
