Remove ads
Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. –) amatőr[2] írástörténeti kutató, önmeghatározása szerint írástörténész.[3] Álláspontjait és téziseit képzett, hivatásos szakértők nem tekintik valódi tudományos tevékenységnek, ezért rendszerint figyelmen kívül hagyják, mások Vargát önjelölt szakértőnek tartják.[4]
| Varga Géza | |
 | |
| Született | 1947 (77 éves)[1] Biharkeresztes |
| Foglalkozása | író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alapítója a mára megszűnt Írástörténeti Kutatóintézet nevű civil szervezetnek és a Sindümúzeum néven működő írástörténeti-néprajzi magángyűjteménynek.
Amatőr kutatóként az írás történetét kutatja és olyan témakörökkel foglalkozik, mint az írásrendszerek rokonsága, a szójeleket alkalmazó írásrendszerek összevetése, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb.
Kapcsolata a tudományos főáramlat képviselőivel
Varga nézetei sok főbb ponton szemben állnak nemcsak MTA, de a nemzetközi tudomány véleményével is.[5] Varga Géza egyik művében arra utal, hogy „a finnugrizmus esetében a tudományos tisztánlátást elsősorban azok a tudományon kívüli szempontok akadályozzák, amelyek már a születésekor is meghatározták e tudományterület elveit és gyakorlatát.” A finnugor rokonság és a magyarság elnyomása között is párhuzamot lát. Úgy jellemzi, hogy az elmélet a világosi fegyverletételt (tehát a magyarok legyőzését) követően emelkedett fel az és virágozhatott az ország szovjet megszállása alatt.[6] Ez ellen az állítás ellen Csúcs Sándor a következő módon érvel: a szabadságharc bukása után a Habsburgoknak közömbös volt, hogy a megvetett és legyőzött magyarok kikkel állnak rokonságban. A finnugor nyelvtudomány minőségi fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchiában létrejött önálló kultúr- és tudománypolitikával lépett minőségi szintre. Az oroszosításra törekvő szovjet hatóságok valójában gátolták a magyar kutatókat a finnugor népcsoportok kutatásában, nehogy növekedjen ezen népek presztízse.[7]
Hivatásos szakértőkkel szemben megfogalmazott állítása többek között, hogy szerinte a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai egy leletről azért reszeltek le egy részt, hogy a finnugor nyelvrokonság elméletét cáfoló tárgyi bizonyítékot ezzel eltüntessék.[8] 2018-ban a Wikipédia egyes szerkesztőit támadta, s szerinte ebben az ügyben a múzeummal együttműködtek, nézeteit pedig kicenzúrázzák az enciklopédia lapjairól.[9][10] Az Akadémiát a székely írást illető kérdésekben 2018 májusában áltudományossággal vádolta.[11]
2019 januárjában nyílt levélben fordult Kásler Miklóshoz, amelyben szándékát fejezte ki a létrehozandó Magyarságkutató Intézettel való együttműködésre, ami szerinte lehetővé tenné, hogy az eddig eltitkolt bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, így igazolást nyerne azon állítása, hogy a magyarság és a magyar írásbeliség már a bronzkorban is létezett.[12]
„Írástörténeti Kutató Intézet” nevű civil szervezet
Az 1992-től 12 éven át működő „Írástörténeti Kutató Intézet” civil szervezetet a Nap Fiai alapítvány alapította. Könyvsorozatot adtak ki és előadássorozatot tartottak.[13]
Sindümúzeum
.JPG)
Falusi szálláshely részeként működő magánkiállítás, melyet Varga Géza a magyar jeltörténet és az Őrség jeleket hordozó népművészeti emlékeinek bemutatására hozott létre.[14] Tevékenységében a szálláshely, és a magánmúzeum hirdetése és nézeteinek népszerűsítése gyakran összefügg.[15]
Alternatív elméletei
Varga Géza több alternatív elmélete révén is ismertséget szerzett. Elméleteit jórészt az írástörténettel foglalkozó szervezete gondozásában megjelent kiadványaiban jelentette meg.[16] Elképzelései közül például az alábbiak nevezetesebbek:
- „Budapesti hun jelvény”: A leletet Varga Géza közölte. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés és átvételi elismervény, valamint Erdélyi István és Ráduly János rováskorpusza szerint rovásírásfelirattal rendelkező hun lelet.[17][18]
- A Szent Korona mervi keletkezésének elmélete, illetve székely jelpárhuzamok a Szent Koronán: Varga szerint a Szent Koronát a mervi oázisban készítették 531 táján a szabírhunok számára. Elméletét a tanulmányában felsorolt történeti forrásokon kívül arra a megfigyelésére alapozta, miszerint a korona tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába. Szerinte és Ludvig Rezső ötvös szerint ezek nem ötvösszakmai megoldások, hanem ősvallási jelentőségű hieroglifák, amelyek mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos. Forrás: http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf
- Vélekedése szerint kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságok találhatóak a karcagi csatkarikán, a berekböszörményi gyűrűn, a regölyi gyűrűn és más régészeti leleteken.[19][20][21]
Remove ads
Varga Gézát elméletei miatt gyakran éri kritika a nyelvész és történész szakma képviselői részéről. Csúcs Sándor nyelvész és egyetemi tanár szerint Varga Géza azon állítását, hogy a finnugor rokonság elmélete és a magyarság idegen elnyomásának terméke nem próbálja meg igazolni.[7] Csúcs Sándor rámutat arra az ellentmondásra is, hogy Varga a szkíta és hun nyelvekkel rokonítja a magyart, miközben azt elismeri, hogy a szkíta nyelvről keveset tudunk, csak elgörögösített személy-, isten-, nép-, folyó-, város-, stb. nevek maradtak fenn. Viszont mégis kiindul az acél görög-magyar szópárhuzamból.[22]
Sándor Klára nyelvész 1996-ban a székely rovásírás történeti kutatásának hiányosságaival kapcsolatban szóba hozta Varga Géza egyik munkáját, a Bronzkori magyar írásbeliséget, amelyet a szerző 1993-ban jelentetett meg. Sándor Klára hangsúlyozza, hogy szükség van a rovásírás tényszerű és tudományos leírására, hiszen a magyar nyelvtörténet és írásbeliségnek fontos része. Erre azonban Varga Géza könyve szerinte nem alkalmas.[23]
Ugyancsak Sándor Klára említi Varga Gézával és a hozzá hasonló amatőrökkel kapcsolatban: „…vannak, akik a világ bármely részén, bármely nyelvű feliraton képesek székely betűket fölfedezni, más Európa ősírásának tartja, s ezzel a magyarság Kárpát-medencei eredetének bizonyítékát látja benne.”[24]
A hivatásos, képzett tudósok közül eddig Kiszely István antropológus volt, aki elismerte és helyeselte Varga Géza munkásságát, s hozzá hasonlóan úgy látta, hogy a finnugor elmélet az ún. „monarchikus-marxista történelemszemlélet” terméke.[25] Kiszely tudományos és közéleti tevékenységének megítélése hullámzó volt, de az máig ellentmondásos.
Varga Géza a genetikát, mint nyelvészeti befolyásoló tényezőt is fel akarja hozni érvként a magyar nyelv finnugor mivolta ellen. Klima László nyelvész és régész szerint felesleges genetikai szálakat, genetikai eredetet a történeti nyelvészetbe keverni.[26] A tudósok között is általános vélemény, hogy a gének nem befolyásolják okvetlenül a nyelvek alakulását, hisz már számos alkalommal előfordult a történelemben nyelvátvétel illetve nyelvcsere népek között, mint amilyen a onogur-bolgárok esete a szlávokkal,[27] de akad olyan példa, hogy a domináns helyzetben lévő kisebb létszámú népesség is át tudja adni a nyelvét a nála nagyobb létszámú népességnek, mint a dél-amerikai spanyol és portugál hódítók esete az indián őslakosokkal.[26] Klima szerint „A 20-21. században zajlott és ma is zajló kutatások nem gyengítették meg a magyar nyelv uráli (finnugor és szamojéd) nyelvcsaládba való tartozásának tételét. Napjainkban a nyelvészeten belül csak a történeti nyelvészet módszereit nem értő, a nyelvtudomány más területeit művelő (és művelt) kutatók fogalmaztak meg ellenvéleményeket az uráli nyelvcsaláddal és a magyar nyelv eredetével kapcsolatban…” Továbbá hozzátette: „Magyarországon sokan érzelmi alapon utasítják el a finnugor nyelvrokonságot, ennek immár két évszázados hagyománya van nálunk.”[26]
Remove ads
Varga főbb könyvei:[28]
- Varga Géza. Bronzkori magyar írásbeliség. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1993). ISBN 963 04 3712 0
- Varga Géza. A székely rovásírás eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1998). ISBN 963 03 4505 6. Hozzáférés ideje: 2017. november 30.
- Varga Géza. A magyarság jelképei. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (1999)
- Varga Géza. A székelység eredete. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2001). ISBN 963 00 5981 9. Hozzáférés ideje: 2017. november 30.
- Varga Géza. Magyar hieroglif írás. Budapest: Írástörténeti Kutatóintézet (2017) ISBN 978-963-12-4918-7
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads