Remove ads
Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Vékás Lajos (Kolozsvár, 1939. november 25. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke. 1990 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992 és 1997 között a Collegium Budapest rektora, Vékás Gusztáv testvére.
Vékás Lajos | |
Született | 1939. november 25. (85 éves)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar[2] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | rektor (1990–1993, Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vékás Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1958-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karon, ahol 1963-ban szerzett jogi doktorátust. 1969-ben tette le ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgáját. Diplomájának megszerzése után az ELTE polgári jogi tanszékén kezdett el tanítani. 1979-ben kapott docensi és tanszékvezetői, 1984-ben egyetemi tanári kinevezést. A tanszéket 1999-ig vezette. 1985 és 1986, valamint 1987 és 1990 között az egyetem rektorhelyetteseként is dolgozott. 1990-ben három évre megválasztották az egyetem rektorává. 1986 és 1987 között a Heidelbergi Egyetem vendégprofesszora volt. 1992-ben a Collegium Budapest alapító rektorává választották, tisztségét 1997-ig viselte. 2009-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjat kapott.
1979-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elődje mellett működő választottbíróság tagja lett. 1999-ben, Harmathy Attila utódjaként az új Polgári Törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Főbizottság vezetőjévé nevezték ki, amely pozíciójából 2007-ben mentették fel, miután az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium átvette a kodifikációs munkát.
1976-ban védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1984-ben pedig akadémiai doktori értekezését. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig annak rendes tagjává. 2014-ben az akadémia társadalomtudományi alelnöke lett. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága Elnökségének tanácskozási jogú tagja, emellett az Académie Internationale de Droit Comparé, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht és a Group Européen de Droit International Privé tagja.
Kutatási területei a magyar polgári jog, összehasonlító polgári jog és nemzetközi magánjog.
Polgári jogi kutatásai során annak teljes spektrumával foglalkozott: külön könyvet írt az öröklési jogról, a szerződési rendszerek fejlődéséről és a gazdasági jog egyes területeiről. Német nyelvű könyvben vázolta a magyar dologi jog rendszerét. Összehasonlító kutatásokat végzett elsősorban a magyar és a német polgári jogi rendszerrel. Foglalkozott a polgári jog egyes alkotmányos aspektusairól is. Mádl Ferenccel több kiadásban megjelent nemzetközi magánjogi monográfiát, illetve tankönyvet írt. Egyik első szerző volt, aki a polgári jog gazdasági elemzésével foglalkozott.
Szerepe jelentős a polgári jog újrakodifikálása területén mint a Kodifikációs Főbizottság vezetője, bár ezt a munkáját nem tudta befejezni. Rektorként átvezette az ELTE-t a rendszerváltás utáni oktatási átalakításokon, illetve a Collegium Budapest alapító rektoraként új kutatási műhelyet alakított ki Magyarországon. Publikációit elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.
Választottbíróként is működik. Ilyen minőségében hozott 2010-es ítéletét a BVM Épelem Kft. ügyében a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ügyben eljáró egyik képviselő és Vékás be nem jelentett összeférhetetlensége miatt.[4]
1969-ben nősült, házasságából egy fiú-, illetve egy leánygyermek született. Testvére Vékás Gusztáv, a Magyar Szabadalmi Hivatal egykori jogi elnökhelyettese.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.