Vécsey Leó

Vécsey Leó (Budapest, 1893. április 14.^[3] – Budapest, 1945. február 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő, műfordító.

Vécsey Leó
Vécsey Leó egyetlen ismert arcképe a Tolnai Világlapjából, 1935-ből
Született	Vécsei Leó Sándor 1893. április 14.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1945. február 2. (51 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró író lapszerkesztő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vécsey Leó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz

Apja Vécsei (Weisz) Leó (1852–1918), a Budapesti Hitelbank ügyvezető igazgatója, anyja Bárány Erzsébet.^[4] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, majd a Berlini Egyetemen végezte. 1913-ban a Pesti Hírlap berlini tudósítója volt, majd a Független Magyarország, 1915-től a Magyar Hírlap, 1917-től a 8 Órai Újság, 1920-tól a Nemzeti Újság, 1923-tól a Magyarság című lapok munkatársa volt. A rendőri riport egyik elismert művelője. 1926-tól 1936-ig szerkesztette a Magyar Detektívet is. A külföldi irodalomból is sokat fordított, többek közt Edgar Allan Poe, Alekszandr Ivanovics Kuprin, H. Rider Haggard és Jack London műveit ültette át magyarra. Egyik legsikeresebb műve az 1926-ban megjelent Az életcirkusz című regénye, amelynek – a Tolnai Regénytára gondozásában napvilágot látott puha kötésű kiadás előszava szerint – jogait egy közelebbről meg nem nevezett amerikai filmgyár megvásárolta, azonban annak nincs nyoma, hogy valaha film készült volna a regényből. Annyi bizonyos, hogy Az életcirkusz megjelent angolul, franciául és németül. Legmaradandóbb munkái egyike A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma című kiadvány, amelyet nemcsak ő szerkesztett, hanem a detektívtestület történetét is ő írta meg a kötetben meggyőző alapossággal, részletességgel és nyíltsággal.

1918. július 2-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Grosz Mózes és Rosenzveig Hani lányát, Gárdonyi (Grosz) Esztert.^[5]

Főbb művei

• Pán hadnagy (1914)
• Antik kőkereszt: életem [Vécsey Leó versei] (1916)
• Az életcirkusz [különös történet] (1926)
• A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma [szerkesztő] (1926)
• Szerencsekisasszony (1928)
• A túlvilági tekintet (1936)
• Halál a játékteremben (1936)
• A piros hetes (1936)
• Száműzött szív [új versek] (1938)
• Espressó (vígjáték, bemutatta a Belvárosi Színház, 1939-ben)
• A csodalámpa (1941)
• Az első veressapkás (1943)

Emlékezete

• Alakja felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven)
2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
3. Születési bejegyzése a Deák téri német evangélikus egyházközség keresztelési akv. 105/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
4. Szülei házasságkötési bejegyzése a Deák téri német evangélikus egyházközség esketési akv. 9/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
5. Házasságkötése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 841/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

Források

• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap