Várhely
falu és községközpont Romániában, Hunyad megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Várhely (románul Sarmizegetusa, korábban Gradiște, németül Burgort, latinul Ulpia Traiana, Colonia Dacica, Sarmizegetusa) falu Romániában, Hunyad megyében.
Várhely (Sarmizegetusa) | |
A polgármesteri hivatal épülete | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Várhely |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 337415 |
SIRUTA-kód | 91063 |
Népesség | |
Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″ | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
Hátszegtől 17 km-re délnyugatra, a Vaskapu keleti előterében fekszik.
Nevének eredete
Nevét a határában látható romokról kapta. Román elnevezése a dákok királyi székhelyének nevéből való.
A dákok királyi városának elnevezése eredeti alakjában nem ismert. Görögök, illetve rómaiak saját hallásuk szerint rögzítették a szóban forgó település nevét. Fél tucatnyi, eltérően lebetűzött változat ismert belőle. Ptolemaiosz könyvében például a hely megnevezése Zarmizegethousa (Ζαρμιζεγεθουσα), latin forrásokban Sarmizegetusa (feliratokon), Sarmategte (Tabula Peutingeriana), Sarmazege (Ravennai Névtelen Geográfus).
A szóban forgó név tartalmát többen próbálták megfejteni, úgy tűnik, nem sok sikerrel. A dákok nyelvét indoeurópai nyelvekkel, például a szanszkrittal vetették össze.
Gheyn szófejtése szerint Sarmizegetusa jelentése Meleg folyó városa. – Zarmi (szanszkrit gharma: meleg) és zeget (szanszkrit sarjana, baktriai harezâna: folyik). A várost, állítja a szerző, a közeli Sargetia (Sztrigy) folyóról nevezték el a dákok.
Tomaschek szerint Sarmizegetusa értelme: Élet világával fényeskedő palota. – Zarmya (szanszkrit harmya: palota), zegeth (szanszkrit jagat, jigat: megy, mozgékonyság, élet világa) és usa (fényt árasztó, égő).
Története
Ősidők óta lakott település. A rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Az egykor gazdag város a rómaiak 3. századi kivonulása után a népvándorlás viharának esett áldozatul.
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1043, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
1992-ben társközségeivel együtt 1544 lakosából 1535 román, 6 magyar és 3 német volt.
Látnivalók
- Határában húzódnak a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetusa romjai, melyek 600×540 m-es területet kerítenek be. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai.
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.