Várhely

Várhely (románul Sarmizegetusa, korábban Gradiște, németül Burgort, latinul Ulpia Traiana, Colonia Dacica, Sarmizegetusa) falu Romániában, Hunyad megyében.

A „Várhely” lehetséges további jelentéseiről lásd: Várhely (egyértelműsítő lap).

A településen világörökségi helyszín található

Várhely (Sarmizegetusa)
A polgármesteri hivatal épülete
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Várhely
Rang	községközpont
Irányítószám	337415
SIRUTA-kód	91063
Népesség
Népesség	474 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″45.515257, 22.782541
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Hátszegtől 17 km-re délnyugatra, a Vaskapu keleti előterében fekszik.

Nevének eredete

Nevét a határában látható romokról kapta. Román elnevezése a dákok királyi székhelyének nevéből való.

A dákok királyi városának elnevezése eredeti alakjában nem ismert. Görögök, illetve rómaiak saját hallásuk szerint rögzítették a szóban forgó település nevét. Fél tucatnyi, eltérően lebetűzött változat ismert belőle. Ptolemaiosz könyvében például a hely megnevezése Zarmizegethousa (Ζαρμιζεγεθουσα), latin forrásokban Sarmizegetusa (feliratokon), Sarmategte (Tabula Peutingeriana), Sarmazege (Ravennai Névtelen Geográfus).

A szóban forgó név tartalmát többen próbálták megfejteni, úgy tűnik, nem sok sikerrel. A dákok nyelvét indoeurópai nyelvekkel, például a szanszkrittal vetették össze.

Gheyn szófejtése szerint Sarmizegetusa jelentése Meleg folyó városa. – Zarmi (szanszkrit gharma: meleg) és zeget (szanszkrit sarjana, baktriai harezâna: folyik). A várost, állítja a szerző, a közeli Sargetia (Sztrigy) folyóról nevezték el a dákok.

Tomaschek szerint Sarmizegetusa értelme: Élet világával fényeskedő palota. – Zarmya (szanszkrit harmya: palota), zegeth (szanszkrit jagat, jigat: megy, mozgékonyság, élet világa) és usa (fényt árasztó, égő).

Története

Ősidők óta lakott település. A rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Az egykor gazdag város a rómaiak 3. századi kivonulása után a népvándorlás viharának esett áldozatul.

A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1043, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1992-ben társközségeivel együtt 1544 lakosából 1535 román, 6 magyar és 3 német volt.

Látnivalók

• Határában húzódnak a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetusa romjai, melyek 600×540 m-es területet kerítenek be. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai.

Jegyzetek

Források

• Gheyn, J. M. M., van Den [1886]: Les Populations danubiennes: études d’ethnographie comparée. Extrait de la Revue des questions scientifiques. Bruxelles.
• Tomaschek, W. (1883): Les restes de la langue dace. Le Muséon. Revue internationale 2 (3): 393–410.

• Erdély-portál
• Világörökség-portál