magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Várgesztes (németül Gestitz) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
| Várgesztes | |||
 | |||
| A gesztesi vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Eckné Csákvári Valéria (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2824 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 689 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 18° 23′ 50″ | |||
 Várgesztes
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Várgesztes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várgesztes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Vértes északnyugati csücskében fekszik, Tatabányától 17 kilométerre, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódva. Zsáktelepülés, egyetlen igazi szomszédja a 4,5 kilométerre északra fekvő Vértessomló; közúton csak azon keresztül érhető el Környénél leágazva a 8119-es útról, a 81 128-as úton. Dél felől Gánthoz, nyugat felől pedig Oroszlányhoz tartozó külterületek határolják. Területén illetve a közvetlen környezetében jó néhány, 400 méter körüli vagy azt meghaladó vértesi magaslat emelkedik, ezek egyike a 410 méteres Zsigmond-kő.
Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az írott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.
A falut valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el építeni a fölötte levő várral együtt. Zsigmond király idejében a korabeli adatok szerint már állt a vár.
A törökök a település fölötti várat több alkalommal ostrom alá vették, de bevenniük csak 1543-ban sikerült. Ekkor pusztult el a várhoz tartozó falu is.
1693-ban Esterházy József szerzi meg Gesztes várát, s az ahhoz tartozó, alatta található Gesztes települést és a várhoz tartozó uradalmat is.
1730 táján az elpusztult falut Duna-melléki katolikus németekkel telepítette be, a falu elnevezése ekkor „Pusztagesztes” volt, a „Gesztes” név mellé a „vár” szó (Várgesztes) 1917-ben került.
Várgesztes község ma már virágzó település, a felette magasodó vár vonzásában élénk idegenforgalommal.
A település határában 1996-ban épült fel a 125 üdülőházból álló, sportpályákkal és csúszdákkal, medencékkel rendelkező „villapark”. 2002-ben a szolgáltató létesítmények sora kiegészült egy többfunkciós főépülettel, melyben fedett élményfürdő, többszintes, teraszos étterem, konferenciatermek, játékterem, bowling és egyéb szórakozási lehetőségek találhatók.
A településen 2003. szeptember 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] mivel az előző polgármester még tavasszal lemondott a posztjáról. A választást eredetileg július 5-ére írták ki, de akkor nem lehetett lebonyolítani, mert egyetlen jelölt sem akadt a posztra; a második időközin viszont a lakosok már két jelölt közül választhattak.[12]
A falu legfőbb bevételi forrása a már fentebb említett vár, de ezen kívül a települést körbevevő hegyek is számos turisztikai nevezetességet rejtegetnek. Ilyenek például a falu felett lévő Zsigmond-kő, vagy a falu elején található horgásztó.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 548 | 544 | 538 | 669 | 731 | 702 | 689 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% horvátnak, 35,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 3,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,5% (30,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 73,1%-a vallotta magát magyarnak, 19,4% németnek, 8,9% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak és lengyelnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 3,6% református, 1% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (48,8% nem válaszolt).[14]
A községtől negyedórás séta vezet dél felé az Országos Kéktúra útvonalán a Gesztesi várig. A korábban valószínűleg vadászkastélyként működő épület a 15. század óta szolgál erődítményként. A műemlék épület korábban megtekinthető volt, emellett turista- és diákszállóként, illetve étteremként üzemelt. 2014-ben a vár állami tulajdonba került, ez év márciusától kezdve a leromlott állapotú váron veszélyelhárítási munkák kezdődtek, így a vár jelenleg nem látogatható.[15]
A község felől a vár felé vezető úton haladva jobbra letérő, felfelé vezető lépcsősort láthatunk. A lépcső tetején áll a helyi közbeszédben Lorduszként élő szentély. Itt valószínűleg 1918-tól Mária-szentély állt,[16] melynek központi eleme a Lourdes-i grottó (boltozatos kőfülke) mintájára létrehozott sziklaüregben álló Mária-szobor volt. A szobor később leromlott, csak 2003-ban helyi kezdeményezésre állították helyre. Ekkor a szentélybe Lourdes-i Szent Bernadett szobra került.[17] Az emlékhelyhez évente, a július 14-ét követő első vasárnapon indítanak zarándoklatot, melyre a környező falvakból, így többek között Vértessomlóról és Környéről is érkeznek zarándokok.
A falu közepén álló templomot gróf Esterházy Miklós 1872-ben emeltette Szent Miklós tiszteletére. Később a templomot fia, Esterházy Móric, és az ő felesége, Polixena lobowicei hercegnő újíttatta fel.[18] 2006-ban került sor a régi, megrepedt harang cseréjére. Ezt részben közadakozásból, részben a Várgesztesi Villapark üzemeltetőjének hozzájárulásából finanszírozták. 2012-ben, felújítás közben, egy 4,7-es erősségű földrengésben kissé megsérült, de hamarosan ismét a hívek rendelkezésére bocsátották.[19]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
