Ulrich Keresztély
(1836-1909) műépítész, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
(1836-1909) műépítész, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Ulrich Keresztély (németül: Christian Ulrich; Bécs, 1836. április 27. – Bécs, 1909. január 22.) műépítész, egyetemi tanár.
| Ulrich Keresztély | |
| Született | 1836. április 27. Bécs |
| Elhunyt | 1909. január 22. (72 évesen) Bécs |
| Iskolái | |
| Díjai | Ferenc József-rend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ulrich Keresztély témájú médiaállományokat. | |
Tanulmányait Bécsben végezte. Már fiatalon komoly megbízásokat kapott. 1881-ben költözött Budapestre, ahol felkérték az általa tervezett és díjnyertes gabonaelevátor felépítésére. Ettől kezdve kizárólag csak Magyarországon tevékenykedett. Számos palotát épített a Nagykörúton, közraktárépületeket, majd az 1885-ös kiállításra ő tervezte meg a városligeti Iparcsarnokot, ami később, a második világháborúban súlyosan megrongálódott, ezért lebontották. Fiuméban, Mezőhegyesen gabonaelevátorokat épített. Bécsben, Prágában, Stuttgartban is tervezett köz- és magánépületeket. 1879-ben ő tervezte a haarlemi Teylers Múzeum homlokzatát és előcsarnokát. 1892-ben visszaköltözött Bécsbe. 1896-ban császári-királyi főtanácsossá nevezték ki és meghívták tanárnak a bécsi egyetem építészei és magasépítési karára. Számos cikke és értekezése jelent meg szaklapokban. Megkapta a Ferenc József-rendet. Emellett számos más külföldi kitüntetésnek volt birtokosa. A magyar mérnök- és építész-egyesület alapító és az osztrák mérnök-építészegylet rendes tagja volt.[1][2]
Fiuméban, Mezőhegyesen gabonaelevátorokat épített. Bécsben, Prágában, Stuttgartban is tervezett köz- és magánépületeket.[5]
Egyik legjelentősebb általa tervezett épület az úgynevezett elevátorház volt, a ferencvárosi Duna parton (itt voltak ugyanis a malmok). Új fővárosi raktárak létesítése 1868 óta téma volt, de az építkezés csak 1881-ben kezdődött el, amikor már egyre sürgetőbb lett az ipar számára, hiszen addig a gabona szállítása, mérlegelése és tárolása igen nehézkes volt, és a tárolópincéket gyakran elöntötte a Duna áradása. Az épület 1883-ra épült fel. A pályázaton amerikai típusú elevátorszerkezetet irányzott elő, de Ulrich saját elrendezéssel állt elő. Az épületeket 60 évre a Magyar leszámító és pénzváltó bank vette bérbe. Jelentőségük a termelés átalakulásával azonban folyamatosan csökkent. A második világháborúban bombatámadás érte, hiszen a dunai teherpályaudvar és a Horthy Miklós híd közelsége miatt mindvégig potenciális veszélynek volt kitéve. A sérült elevátort végül 1948-ban bontották le, helyén közparkot létesítettek Nehru-park néven.[6]
Három emeletes eklektikus lakóház az Erzsébet körút és a Wesselényi utca sarkán épült 1885-ben. Homlokzatát cédrus- és életfa mintázatok díszítik. Itt működött az 1926-ban alapított Csengey vendéglő, majd a Kukorica csárda.[7]
1887-ben épült a Magyar leszámító és pénzváltó bank részére. Az épület három részből állt. A középsőben működött a tulajdonképpeni bank, a két oldalsó szárnyban pedig szolgálati lakásokat alakítottak ki.[8]
A három emeletes, eklektikus stílusú lakóház 1887-1888-ban épült. Földszintjén nyitotta meg Nérey Dezső, a magyar kávés ipartestület alelnöke a Magyar Kávéházat. 1935 nyarán Tarján Vilmos újságíró, a New York kávéház egykori tulajdonosa vette meg az 1933-óta itt működő Erzsébet sörözőt.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
