Az Ukrán Kommunista Párt (ukránul: Комуністична партія України, magyar átírásban: Komunyiszticsna Partija Ukrajini) politikai párt Ukrajnában, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik utódszervezete. 1993 nyarán hozták létre, jelenlegi elnöke Petro Szimonenko. A párt 2014 óta nem rendelkezik parlamenti képviselővel.
| Ukrán Kommunista Párt | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Petro Mikolajovics Szimonenko |
| Elnökhelyettes | Ihor Alekszejev |
| Alapítva | 1993. június 19. |
| Elődpárt | Ukrán Szocialista Párt Szovjetunió Kommunista Pártja |
| Ifjúsági tagozat | Ukrán Komszomol |
| Pártújság | Komunist (2000 óta) |
| Tagok száma | 115 000 (2012) |
| Ideológia | kommunizmus marxizmus–leninizmus nacionalizmus populizmus |
| Politikai elhelyezkedés | szélsőbaloldal |
| Parlamenti jelenlét | 1994–2014 |
| Európai párt | nincs |
| Hivatalos színei | vörös |
| Ukrajna politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Kommunista Párt témájú médiaállományokat. | |
Jelenleg a párt Ukrajnában az SZKP hivatalos örökösének számít.
2015. december 16-án a kijevi területi közigazgatási bíróság betiltotta a párt működését Ukrajnában. Az Igazságügyi Minisztérium indoklása szerint tevékenységük az ország alkotmányos rendjének erőszakkal történő megdöntésére, Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megsértésére irányul. A párt ezen túlmenően háborús propagandát folytat, nemzetiségek közti ellenségeskedést szít, továbbá a tevékenysége emberi és szabadságjogokat sért.[1]
2022. július 6-án az ukrajnai orosz inváziót követően a pártot ismét betiltották, egyúttal a lvivi Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság a teljes vagyonától (így a pártépülettől és egyéb vagyontárgyaitól) megfosztotta a pártot, és azt az ukrán állam kezelésébe adta.
Az invázió során a hírek szerint az UKP oroszbarát álláspontot képviselt, a pártvezető Petro Szimonenko márciusban a kijevi offenzíva során Fehéroroszországba menekült.
2022 októberében Szimonenko részt vett a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóján a kubai Havannában. A beszéd során az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot hibáztatta a háborúért, és azt mondta, hogy „Ukrajnát Oroszország ellen, Tajvant pedig Kína ellen akarják felhasználni.” [2]
2023 augusztusában Ukrajna Biztonsági Szolgálata nyomozást indított Szimonenko lázadás és hazaárulás vádjával.[3]
Választási eredmények
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 1994-es | 3 683 332 | 13,6% | 86 | 18,92% | kormánypárt |
| 1998-as | 6 550 353 | 25,4% | 121 | 26,62% | ellenzék |
| 2002-es | 5 178 074 | 20,8% | 66 | 14,52% | ellenzék |
| 2006-os | 929 591 | 3,7% | 21 | 4,62% | kormánypárt |
| 2007-es | 1 257 291 | 5,4% | 27 | 5,94% | ellenzék |
| 2012-es | 2 687 246 | 13,2% | 32 | 7,04% | ellenzék |
| 2014-es | 608 756 | 3,87% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2019-es | - | - | 0 | 0% | nem indult |
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
